Hogyan lett a „Keresztút”-ból „Zuhanás és kiáltás” és fordítva!
Az 1920-as évek első felében Bécs és Berlin volt az emigráns magyar avantgárd két fő támaszpontja. Bernáth 1921 októberében két vaskos tekerccsel érkezett Bécsbe, melyekben expresszionista művei között ott lapult a későbbi Graphik-mappa már elkészült öt kompozíciója is. Bernáth 1918 és 1926 közötti művészete szorosan kapcsolódott a nemzetközi expresszionizmushoz. A magyarok közül Schadl János, Bortnyik Sándor és Moholy-Nagy László mellett Kassák Lajos bécsi körének aktivista művészete is erőteljes hatást gyakorolt művészi látásmódjára. Kassák egy interjúban úgy nyilatkozott az általa Bécsben szerkesztett MA folyóiratról, hogy „a modernség ezen a lapon keresztül szivárgott be Magyarországra”. Kultúrmissziót teljesített tehát, épp úgy mint Bernáth, aki 1922-ben született Graphik-mappáját nyomtatásban deklarálva is Magyarországnak ajánlotta.
Az összesen hat különálló lapból és a mappa borítóján lévő kompozícióból álló mű 50 példányban készült el. Ezek közül ma már igazi ritkaságnak számítanak a komplett, jó állapotú példányok, s ez a kereskedelmi forgalomba került darabok árán is jól mérhető. Legutóbb a Kieselbach Galéria 2014 tavaszi aukcióján bukkant fel egy hiánytalan Graphik-mappa, amelyet 26 millió forint plusz jutalékért vitt el szerencsés vásárlója. A komplett mappa felbukkanása és remek aukciós szereplése felett érzett örömöt azonban beárnyékolja egy negatívum. A mű mellékleteként az aukciós katalógusban megjelent tanulmány ugyanis durva szakmai hibákkal és tévedésekkel terhes. A tanulmány szerzője, Molnos Péter sajnos nem vette a fáradtságot, hogy csekély mértékben is utána nézzen-utána olvasson a Graphik-mappa történetének. Ha ezt megtette volna, akkor többek között nem ismételt volna meg egy olyan hibát, mely évtizedek óta gyűrűzik a magyar avantgárd e külföldön is egyik leghíresebb példája irodalmában. 2006 óta azonban a helyzet alapvetően megváltozott, mivel ekkor, egy szerencsés véletlen folytán sikerült kijavítani a tévedést.
Az egykori Mű-Terem, ma Virág Judit Galéria 2006 októberében aukcionálta a mappa egy másik komplett példányát (kat. 21.). A Virágéknál felbukkant mappa valamennyi lapján, ismeretlen személy ceruzás kézírással feltüntette azok eredeti címeit. A képcímek a lapokon eredetileg nem szerepeltek, azok a mappa egy külön lapján vannak felsorolva. A ceruzás bejegyzések alapján végre korrigálni lehetett, hogy az addig mindenhol ”Keresztút”-ként, valamint „Zuhanás és kiáltás”-ként szereplő lapok az idők során valahogy felcserélődtek és címet váltottak egymással. Ez a csere már Bernáth életében megtörtént, mivel a művész 1960-ban megjelent Utak Pannóniából című kötetében, az eredetileg „Zuhanás és kiáltás” című lap már a helytelen ”Keresztút” címen került közlésre. Valószínűleg valamelyik szerkesztő gondatlansága okozhatta a hibát. Korrekcióra a kötet megjelenése után azonban már nem volt mód. A Virágék katalógusában 2006-ban megjelent tanulmányomban, azt hittem, hogy végre sikerült korrigálni a közel fél évszázada gyűrűző tévedést, de mint Molnos legutóbbi, e témában megjelent írása mutatja, tévedtem! Így ismét megpróbálom.
Helyesen: Bernáth Aurél: Zuhanás és kiáltás, 1922, papír, sablonnyomás, tus, gouache, aranyfesték, 33,5 x 28 cm, jelzés lent jobbra: BA
Helyesen: Bernáth Aurél: Keresztút, 1920-1922, papír, sablonnyomás, tus, gouache, aranyfesték, 28 x 38 cm, jelzés lent jobbra: BA
A naív művészettörténész pedig azt hiszi, hogyha egyszer valamit sikeresen kikutatott és annak eredményét közölte-publikálta, akkor az már automatikusan közkinccsé is válik, pedig dehogy. A tévedések makacsul ragaszkodva létükhöz úgy bukkannak fel újra és újra, mintha mi sem történt volna.
Rum Attila 2014. augusztus 13.
