HTML

Blogomat azért hoztam létre, hogy tájékoztassak minden érdeklődőt a budapesti festményaukciók kínálatában felbukkanó, számomra különösen érdekes műtárgyakról. Teszem ezt azért, mert úgy gondolom, hogy mind a gyűjtőknek, mind pedig a művészettörténészeknek, valamint minden érdeklődőnek szolgálhatok alkalmanként érdekes vagy megfontolandó információval.

művészettörténeti, műkereskedelmi jellegű információk közlése az érdeklődők számára

Bejegyzések

Friss topikok

Címkék

Mindörökké Berény!

2014.06.11. 17:56 RumNapló

 

Mivel B. G. úr a nemrég Virág Juditék aukcióján szerepelt Berény Róbert Szőlős csendéletével kapcsolatos blogbejegyzésemre reflektálva megszólított, és a rá jellemző udvariassággal, intelligenciával és nagyvonalúsággal kezelte a fennálló problémát, így úgy érzem, hogy néhány ide vonatkozó gondolatot és adatot még meg kell osszak olvasóimmal. Berény Szőlős csendélete első ízben Kieselbach Tamás 2005 téli képaukcióján bukkant fel (kat. 114.) B. G. úr a képhez ekkor írt és a katalógusban megjelent tanulmányában szintén szerepelt a mű 1928-as datálása, az az információ, miszerint ez a kép ott volt 1929-ben a Képzőművészek Új Társasága januári kiállításán, valamint, hogy a mű reprodukciója is megjelent ugyanitt. Ezen kívül a kiállítási adatok között azt is feltüntette, hogy a festmény feltehetően (!) szerepelt Berény 1963-as a Magyar Nemzeti Galériában rendezett gyűjteményes kiállításán, a 33. katalógus szám alatt. Nos, e kiállítás katalógusában a 33. szám alatt a következők olvashatók: „Csendélet szőlővel. (1929) O. v. 66 x 88 cm, J.: f. j. Berény”. A most aukcionált képen viszont a művész kézjegye nem jobbra fent, hanem a másik oldalon, balra fent található. Természetesen ilyen jellegű hibák szép számmal fellelhetőek más kiállítási katalógusokban is, így ez alapján az adat még nyugodtan vonatkozhat a most aukcionált festményre. A kép mérete 1963-ban 66 x 88 cm, Kieselbachnál 2005-ben szintén 66 x 88 cm, Virágéknál ugyan megnőtt fél-fél centiméterrel hosszában és széltében is, de ez sem jelent semmit, talán nyáron egy kicsit megnyúlik, télen meg picit összemegy a hőmérséklet változását követve. Nem.

B. G. úr most 2014-ben nemcsak főbb vonalakban tartotta magát közel egy évtizeddel korábbi véleményéhez, de a régi szövegéből hosszas passzusokat változtatás nélkül emelt át Virágék mostani katalógusába, tiszteletreméltó igyekezettel alkalmazkodva napjaink recycling divatjához. A javarészt újrahasznosított szöveg az egykori bizonytalanságnak már nyomát sem mutatva, bátran állítja, hogy ez a kép volt kiállítva 1929-ben és 1963-ban egyaránt. Talán időközben előkerült valami új forrás, kósza dokumentum, mely eloszlatta kollégám korábbi kétségeit? Ha igen, akkor kíváncsi vagyok, hogy mi az?

És ez eddig még rendben is lenne. Ami viszont egyáltalán nincs rendben, az az, amit B. G. úr a kommentjében jegyzett meg ezzel kapcsolatban, melyet a hitelesség kedvéért szó szerint idézek: „Tanulmányomban az átfestés tényéről az első aukcionáló cég kérésére nem tettem említést.”

Miként azt a Teddy Snow fantázianevű kommentelő a témában megjegyezte: „Ha valaki egy családi ház árát műtárgyra költi, akkor engedtessék meg neki, hogy pénzéért cserébe korrekt, a festmény előéletét minél részletesebben feltáró információkat kapjon.” És igaza van. Nemcsak az aukciós házakra, de a nekik dolgozó művészettörténészekre is hárul bizonyos felelősség a rájuk bízott értékek kezelése során. B. G. úr elegánsan a korábbi aukciósházra hárította át azonnal a teljes felelősséget, miszerint ő csak eleget tett egy lényeges információ elhallgatására irányuló kérésnek. Szerintem ez így nincs rendben, ez nem korrekt hozzáállás sem szakmailag, sem pedig erkölcsileg. Amúgy pedig nehezen tudom elképzelni, hogy egy olyan feddhetetlen és velejéig becsületes műkereskedő, mint Kieselbach Tamás, ilyen instrukciókkal látná el munkatársait. Valahogy nem tudom elhinni, hogy azt az utasítást adta volna B. G. úrnak, hogy kendőzze el a képpel kapcsolatos, érdemi információkat. Mindez azt jelenti, hogy ebben az esetben már korántsem a „pici odafigyelés” hiányáról vagy meglétéről van szó, de annál lényegesen többről.

Arról már hosszan nem is beszélve, miszerint B. G. úr kommentjében azt állítja: „hogy a festő később némileg módosított a kompozíción, azaz egy – egyébként nem túl jelentős – részét átfestette. […] Ergo R. A. téved: a most aukcióra került Berény csendélet nem replika, hanem egy kis részén átfestett mű.” Nos, egyrészt nem állítottam, csak felvetettem annak lehetőségét is, hogy a kép talán másolat, másrészt a festmény korábban befotózott 1929-es és 2014-es állapotának összehasonlítása mindenki számára érdekes vizuális játék lehet, amely egyben viszont ékesen bizonyítja, hogy a kép nem csupán „egy kis részén átfestett mű”. És ott meg még nem is tartunk, hogy akkor a jelentős átalakítást ki és mikor végezte el? Valamint, hogy az esetlegesen saját kezű, tehát Berény általi átfestésre vonatkozóan rendelkezésre áll-e bármiféle dokumentum, levélrészlet, avagy ici-pici segítség.

berény 1929.JPG

 

berény 1929 és valamikor.JPG

Nagyon boldog lennék, ha Teddy Snow értékes hozzászólásán kívül más is megosztaná velünk a blogban felvetett, a művész önhamisításának témájával kapcsolatos véleményét. 

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://rumnaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr476296072

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

N. András 2014.06.15. 21:25:18

Bizony, maximálisan egyet kell, hogy értsek Teddy Show hozzászólásával!
Egy rendkívül fontos információ szándékos elhallgatása (bárki is kérte vagy nem kérte) egyszerűen döbbenetes és megbocsáthatatlan! Ez felveti a szándékos megtévesztés gyanúját is ...
Nem egy zacskó cukorkáról van szó, amit legfeljebb kidobunk, ha nem ízlik ...
A másik, ami szintén elszomorító, hogy egy tanulmánynak illene eloszlatni, a piacon keringő kételyeket, főleg, ha azok alá is vannak támasztva. Ezt pedig csak tényekkel, megcáfolhatatlan bizonyítékokkal lehet elérni! Ennek hiányában a tanulmány csak egy sejtés, tipp, vágy írásos megfogalmazása (ami vagy úgy van, vagy nem), bárki is jegyezte azt aláírásával ...
Ezt egy pár 10 000 Ft-os képnél sem lehet megtenni; egy ingatlan árával egyenértékű alkotásnál pedig már egyenesen felelőtlenség!

gyűjtő004 2014.09.28. 21:55:33

Ez a festmény,egy hamisítvány vagy replika.ahogy tetszik.
A lényeg ugyanaz.
A fotó alapján készítette valaki. k.b 15 évvel ezelőtt.
Vajon mennyi hasonló eredetű festmény van jelenleg is műkereskedelmi forgalomban?

RumNapló 2014.09.28. 22:33:30

üdv, mivel a két festmény repedéshálója megegyezik, ezért nem lehet sem a replika, sem az egyszerű hamisítvány elnevezéssel illetni - legnagyobb valószínűséggel, Berény jó 10-15 évvel az elkészülte után majdnem telibe átfestette - minek nevezzük így?
rum

gyűjtő004 2014.09.30. 01:05:06

Tehát:
Ha pontosan értem,a Kieselbach galéria 2005 évi téli aukcióján megjelent kép,és nemrég a Virág Judit aukción megjelenő kép repedéshálója megegyezik.Vagyis a két festmény egy és ugyanaz.
Szerintem is.Én azt gondolom,hogy a korábban befotózott a KUT kiállításából lévő fekete fehér fotó alapján másolta valaki,k.b a mostani évtől,azaz 2014-től számítva 15 évvel ezelőtt.A festmény ami 2005-ben árverésre került az sem volt eredeti.

RumNapló 2014.09.30. 09:38:17

NEM! Az archív fekete-fehér fotón is látszanak bizonyos felületi jellegzetességek, melyeket hamisítani (szinte) lehetetlen. Ilyesmire csak a legprofibbak figyelnek, de azok nem magyar képekkel foglalkoznak. Tehát: a KUT katalógusban 1929-ben reprodukált és a 2005-ben Kieselbachnál megjelent kép egy és ugyanaz, csupán ismeretlen időpontban alaposan át lett festve és nem egy apró helyecskén, ahogy azt a Bárki állította. Ez is hamisítás, de inkább a festő önhamisításának nevezném, jobb híjján. Természetesen arra sincs bizonyíték, hogy Berény volt az átfestő is, de ez a valószínű.
rum

gyűjtő004 2014.10.19. 14:34:57

Nagyon úgy látszik számomra hogy Berény nagyon kedvelte,az átfestéseket.Egyébként a most ősszel megjelenő képnek van valami,előzménye régebbi árverésekről,vagy az eredetéről?

RumNapló 2014.10.19. 16:03:11

Épp az a lényeg és a probléma is egyben, hogy a feltehetően (bár ez is kérdéses) 1905-ös datálás, tehát a mű születése és az 1990-es felbukkanása között eltelt 85 évből nincs semmi rávonatkozó adat, forrás, dokumentum. A saját mű átfestése nem Berény specialitása, hanem szinte minden művész által alkalmazott gyakorlat volt, ma is az, és lesz is amíg festmények készülnek.rum

gyűjtő004 2014.10.20. 12:34:34

Mostanában nagyon kelendőek a Kádár Béla festmények.Mi az oka?Esetleg valami érdekességnek számító dolog a tegnapi Virág Judit aukcióról?