Ferenczy Károly körül II.
Börtsök Samunak ez a remek festménye nem csupán az előző példában idézett Ferenczy-képhez kínálkozik érdekes párhuzamként.
Ferenczy Károly: Domboldal (Domboldalon), vászon, olaj, 85 x 105 cm, jelzés nélkül, magántulajdon
A festmény szerepelt:
1-2. Nagyházi Galéria és Aukciósház 74. (kat. 321.) valamint 121. festményaukció (kat. 328.), 2005. december, mindkét alkalommal Boros Judit tanulmányával.
3. László VargArt 1. aukció, Budapest, 2002. december (kat. 34.)
A kép hátoldalán lévő cédulán a következő írógéppel írt szöveg olvasható: "Az Országos Szépmüvészeti Muzeum birálat könyvében bejegyezve 1266/1948 szám alatt. Kiállitva 1910-ben 182-es katalogus sz. alatt Domboldal 85/105. Ferenczy Károly hiteles müve. Nagybányai részlet.
A kép mellékleteként Nagyháziék katalógusában, többek között a következők olvashatók Boros Judit szakvéleményében: "A kép 1948-ban még a Szépművészeti Múzeum bírálatán bukkant fel, ahol, Genthon István véleménye alapján Ferenczy Károly hiteles műveként regisztrálták, és feltételezték, hogy azonos az OMKT 1910/11 évi Téli kiállításán 199. sorszámmal bemutatott Tájkép. Domboldal című képpel. Bár ezt a vélekedést konkrét adatok nem támasztják alá - a katalógus nem tünteti fel a kiállított művek adatait, és nem közli a kép reprodukcióját - stíluskritikai alapon datálva a művet, elfogadhatjuk Genthon azonosítási javaslatát, a kép azonban nem szerepel sem Ferenczy Valér sem Genthon István festménykatalógusában. [...] Hogy a 'Domboldal' pontosan hol készült - a Virághegy oldalában vagy Izvora egyik lankásabb lejtőjén - nem tudjuk, de nem is igazán fontos. A képet a festői eszközök hihetetlenül visszafogott alkalmazásából fakadó egyszerűség, kiegyensúlyozottság teszi feledhetetlenné. Áldott pillanat termése, mondhatjuk. Úgy tökéletes, hogy semmiféle erőfeszítést nem sugall. Egyike Ferenczy utolsó derűs tájképeinek, búcsú korábbi éveinek tematikájából, festői környezetétől."
Tehát mint kiderült, a festmény nem szerepel a művész egyik, régebbi életmű-katalógusában sem. Az utóbbi évtizedekben alig bukkant fel olyan, eddig lappangó Ferenczy Károly-mű, mely hitelességénél fogva, minden probléma nélkül foglalhatta el helyét a rendkívül jól dokumentált életműben. A 2011-ig rendelkezésre álló két oeuvre-katalógus (Ferenczy Valér: Ferenczy Károly, Budapest, A Nyugat kiadása, é.n. [1934], 169-190., valamint Genthon István: Ferenczy Károly, Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1963, 213-241. 2. javított kiadás, Corvina Kiadó, 1979, 54-75.), tehát nem tartalmazza a művet. Az igazán meglepő azonban nem ez, hanem, hogy a kép Ferenczy legújabb, frissített, javított életmű-katalógusában (Ferenczy Károly 1862-1917 gyűjteményes kiállítása, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2011. november 30 - 2012. május 27.) sem kapott helyet. Mindannak dacára, hogy Boros Judit, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze, a 2011-2012-es nagy kiállítás egyik rendezője, valamint a katalógus egyik szerkesztője a képet korábban elfogadta és azt szakvéleményével igazolta. Megjegyzem, az a tény, hogy Boros 2011-ben a kép kihagyásával képes volt tulajdonképpen felülbírálni évekkel korábbi véleményét, az abszolút pozitív és meglehetősen szokatlan fejlemény, mivel a legritkább esetben szokott csak előfordulni, hogy művészettörténész saját korábbi döntését módosítsa és mindezt nyilvánosan tegye.
Az alább következő kép alkotóját, a két nagybányai alapító, Ferenczy Károly és Hollósy Simon közötti összekötő kapocsnak látom. Ezért került ide.
Toroczkai Oszvald (1884-1951): Hazafelé, vászon, olaj, 58 x 59,3 cm, jelzés lent balra: Toroczkai O. - Megjelenés: MissionArt Galéria 8. képzőművészeti aukció, Budapest, 2008. december (kat. 11.).