HTML

Blogomat azért hoztam létre, hogy tájékoztassak minden érdeklődőt a budapesti festményaukciók kínálatában felbukkanó, számomra különösen érdekes műtárgyakról. Teszem ezt azért, mert úgy gondolom, hogy mind a gyűjtőknek, mind pedig a művészettörténészeknek, valamint minden érdeklődőnek szolgálhatok alkalmanként érdekes vagy megfontolandó információval.

művészettörténeti, műkereskedelmi jellegű információk közlése az érdeklődők számára

Bejegyzések

Friss topikok

Címkék

Mea Culpa

2016.07.16. 18:03 RumNapló

Mea culpa, mea márffyma maxima culpa!

Úgy érzem, hogy művészettörténészként szakmai kötelességem megkövetni Márffy Ödön aktuális monográfusát. Be kell vallanom, hogy tévedtem, amikor két évvel ezelőtt, 2014 nyarán, a Rumnapló című blog 22. bejegyzésében felvetettem, hogy a 2006-ban megjelent vaskos életmű katalógusban kétoldalas Márffy-műként szereplő festmény nem Márffy Ödön, hanem Heintz Henrik alkotása.

rok_borito.JPG

rok_belso_cimlap.JPG

 

heintz_marffy_viragpeter_1.jpg











 

lovas_gyufakep.JPG

heintz_marffy_viragpeter_2.jpgakt_gyufakep.JPG

Ezek szerint a Lovasokat (és hátoldalán Női aktot) ábrázoló festmény előoldala a Márffy-kötet 358. oldalán egyértelműen Márffy Ödön 1917 körüli műveként szerepel, de a könyv 346. oldalán az olvasó ugyanezzel a képpel kapcsolatban már a bizonytalanságot sugalló "nagy valószínűséggel Márffy műve" kitétellel találkozhat. A kép hátoldalán lévő Női aktot a szerző is gyanúsnak találta, így kérdőjeles Márffyként közölte azt a kötetben.

A szerző kérdőjelben is megnyilvánuló bizonytalansága valóban nem alap nélküli, csupán azt nem értem, hogy a mű ilyen körülmények között, miként kerülhetett be a művész jelenleg is hivatalosnak számító életmű katalógusába?

Két évvel ezelőtt egy blogbejegyzésben tehát már megkérdőjeleztem az előoldalán lovas csatajelenetet, hátoldalán pedig ruhátlanul heverő nőt ábrázoló kép Márffy Ödön hiteles alkotásaként történt azonosítását. Azonban nem ott hibáztam akkor, hogy Márffy szerzőségében kételkedtem, hanem abban, hogy a művet Heintz Henrik művének véltem. Az igazság az, hogy az olajképet nem Heintz, hanem egy mára már szinte teljesen elfeledett festő, Szikora Antal alkotta, aki a mű elkészültének idején még főiskolás művészhallgató volt. Az eredetileg Szt. László címen szerepelt festménnyel Szikora még pályadíjat is nyert. Bizonyíték erre, hogy a festményt ugyan fekete-fehérben, de jól azonosítható méretben reprodukálták az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (ma Képzőművészeti Egyetem) 1939–1941. évkönyvében.

evkonyv_cimlap.JPG

evkonyv_szikora_kep.JPG

Szikora Antal egykori sikerének hátteréről a következők olvashatóak az évkönyvben. "A vallás- és közoktatási miniszter úr 1935. december hó 12-én 13.912/1935. III. szám alatt kelt leiratával ádámosi Székely Bertalan születési centenáriumának alkalmából a nagy mester emlékére és nevére alapított 300.- Pengős Székely Bertalan díj az 1939/40. tanévben került negyedízben kiadásra [...] Az 1940/41. tanévben a Székely Bertalan díj pályázati tárgya: Arany János költői műve nyomán Szent László királyunk élete egy főbb mozzanatának freskóban való feldolgozása volt. A pályázat tárgyának történelmi vonatkozására tekintettel a pályázó hallgatóság részére külön történelmi és ikonográfiai vonatkozású előadás is tartatott. A bírálat eredménye szerint a pályázat a múlthoz képest további jelentős haladást és fejlődést jelentett s általában a pályaművek nagy elmélyedésről és átérzésről tettek tanúságot. A 26.243/1941. számú rendelettel folyósított díjat a bíráló bizottság, illetve a Kar javaslatára a V. K. M. (Vallás- és Közoktatási Minisztérium) Szikora Antal IV. éves művészhallgatónak adta ki. Nevezett díjnyertes pályaművének fényképét mellékletként adjuk." (In: Az Orsz. M. Kir. Képzőművészeti Főiskola Évkönyve 1939–1941. Szerk. Dr. Ferenczy József, Budapest, é.n. [1941]. 105-106.)

A pályázat története és Szikora díjnyertes művének reprodukciója, nemrég megjelent a Székely Bertalan Műteremház Füzetek 14. számában is – lásd. Révész Emese: Műterem. Szerepek és újraértelmezések, Szada, Műteremház Galéria, 2016, 11.

http://www.revart.eoldal.hu/cikkek/kepzomuveszeti-foiskola-tortenete/szekely-bertalan-osztondijasok-kiallitasa.html

szada_cimlap.JPG

szada_belso.JPG

A főiskolai évkönyv tanúsága szerint Szikora Antal 1941-ben negyedéves hallgató volt, és az intézménybe valaha járt növendékek névsorában az is szerepel, hogy 1938 és 1942 között volt a Képzőművészeti Főiskola hallgatója lásd. http://www.mke.hu/about/hallgatoi_adatbazis.php/s?page=1&order=title&sort=asc 

Érdekes módon Szikora Antal neve a továbbiakban, a nyomtatott forrásokból eltűnik, lexikonokban nem szerepel, sem születési, sem halálozási dátumára vagy életének más körülményeire nem találtam adatot. Adattáramban viszont rábukkantam két kiállítási katalógus fénymásolatára. Mindkét gyűjteményes tárlat ifjabb Szikora Antalnak nevezi a művészt, mindkét kiállítás a budapesti Kossuth Lajos utcában volt "Műterem" kiállítóhelyiségben volt és mindkettő katalógusában, egyenként harmincvalahány, 1942-ben és 1943-ban kiállított Szikora-művet sorolnak fel. A képcímekből kiderül, hogy Szikora Antal a második, feltehetően 1943-as tárlat idején már katonai szolgálatát töltötte. Szinte bizonyos, hogy a további kutatás, sajnos azt az eredményt hozná, hogy a fiatal művész a második világháború utolsó éveiben hősi halált halt, máskülönben neve bizonyosan felbukkanna a háborút követő művészeti életben.

szikora_kiall_1942_1.JPG

szikora_kiall_1942_2.JPG

szikora_kiall_1943_1.JPG

szikora_kiall_1943_2.JPG

A fénymásolatok tanúsága szerint, az első, 1942-es gyűjteményes kiállítás katalógusának 4. tételeként is szerepel a már említett díjnyertes alkotás: "Szent László és a kunok", az 1941. évi Székely Bertalan díjnyertes pályamű, Kultuszmin. tulajdona." Tehát a kép elkészültét követően az egykori Kultuszminisztérium tulajdonába került, majd ismeretlen időpontban és körülmények között elkerült onnan és magántulajdonná vált. Ha valakinek kedve van hozzá, az ideje is engedi és nem tart attól, hogy esetleg a kutatás során olyasmire is fény derül, ami jobb lett volna, ha rejtve marad, az bátran kinyomozhatja a kép 1945 utáni történetét.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://rumnaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr308894196

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.