HTML

Blogomat azért hoztam létre, hogy tájékoztassak minden érdeklődőt a budapesti festményaukciók kínálatában felbukkanó, számomra különösen érdekes műtárgyakról. Teszem ezt azért, mert úgy gondolom, hogy mind a gyűjtőknek, mind pedig a művészettörténészeknek, valamint minden érdeklődőnek szolgálhatok alkalmanként érdekes vagy megfontolandó információval.

művészettörténeti, műkereskedelmi jellegű információk közlése az érdeklődők számára

Bejegyzések

Friss topikok

Címkék

Tavaszi Gála – Mednyánszky - Márffy 14:12

2017.05.06. 18:05 RumNapló

Bernáth Aurél életműve a szívügyem. Ez talán már azok számára is nyilvánvalóvá vált, akik írásaimban a szőrszálhasogatás minősített eseteit vélik felfedezni. Elfogult is vagyok, meg minden. Így azután nem tudom szó nélkül hagyni, ha fontos Bernáth-művek hibás vagy deficites adatokkal jelennek meg bármely aukciósháznál. Vannak olyan művek, melyeknek a kutatása valóságos "jutalomjáték", azaz könnyen és gyorsan, erőlködés és a speciális művészettörténész-izmok igénybevétele nélkül is rövid idő alatt teljesíthető. Ilyen kép a Virágéknél most aukcióra kerülő Bernáth Aurél által festett Álló női akt is. Amikor ezt írom, akkor 2017. május 4. 22 óra 36 perc van. Kíváncsi vagyok mennyi időbe telik, hogy kiegészítsem a katalógusban megjelent adatokat egy üveg Chianti Classico és egy doboznyi vörös áfonya társaságában, melyeknek a Bernáth-művel ellentétben nem jósolok túlságosan fényes jövőt.

bernath_aurel-allo_noi_akt_1930-55_aukcio_26.jpg

Bernáth Aurél: Sziget nővel (Álló női akt), 1930, vászon, olaj, 42 x 34 cm, jelzés lent balra: BA - Közölve Virág Judit Galéria 55. tavaszi aukció, 2017. május (kat. 26.)

Pártos Alice reumatológus orvos volt Bernáth Aurél felesége. Szinte hihetetlen, de a komoly szakmai munkája és orvosi hivatása mellett még arra is jutott ideje, hogy művész férje életművét gondozza, annak elkészült darabjait külön erre a célra vezetett füzetekben listázza. A helyzetem viszonylag könnyű, mivel 1966-ban bekövetkezett haláláig, szinte kivétel nélkül, valamennyi valaha létrejött Bernáth-műről, lett légyen az falkép, olajfestmény, akvarell, vagy ceruzarajz, valami nyom biztosan akad ebben a hihetetlenül részletes életmű katalógusban. A most Álló női akt-ként futó mű eredeti címe, az elsőre kicsit furcsának tűnő, de a művész által adott Sziget nővel volt (életműkatalógus száma: 1930/10.) A mű tehát 1930-ban született Pöstyénben, ahol Pártos Alice dolgozott és ahol Bernáth zavartalan körülmények között alkothatott éveken át. Érdekességként a hagyatékban megőrződött egy olyan fotográfia is 1935-ből, amelyen a pöstyéni szanatóriumban dolgozó hölgyek közül négyen, Alice és vidám társasága mulat az ismeretlen fotográfuson, talán éppen Bernáth Aurél kamerájába nevetve, miközben hátuk mögött a falon ott függ a Sziget nővel című festmény.

100_9807.JPG

Az életmű katalógusból az is kiderül, hogy a mű első tulajdonosa Tarján Imre (1898-1944) vegyészmérnök volt, Pártos Alice sógora, akit zsidó származása okán, a nyilas gazemberek 1944. július 14.-én romeltakarításra próbáltak kényszeríteni, de ő ijedtében öngyilkos lett. Nem sokkal ezt követően, a Bernáthék Klotild utcai házának udvarán tárolt nagy mennyiségű lőszert, a visszavonuló német csapatok felrobbantották, így a négyháznyi tömb megsemmisült és benne ezerkétszáz ember meghalt. Bernáthék szerencsére nem voltak otthon ekkor. A lakhelyüket és minden ingóságukat elvesztett családot Alice testvére, Klára fogadta be a pár házzal arrébb lévő lakásába. Tarjánék Bernáth-képei Klára halálával ismét visszakerültek a család birtokába. A Sziget nővel című képet a művész 1954-ben adta oda Dévényi Iván (1929-1977) műgyűjtőnek és művészeti írónak, az életműkatalógus bejegyzése szerint, egy esztergomi vendéglátásért. A kép történetének ezen pontján már szerencsésen bekapcsolódik az aukciós katalógus adatállománya is, feltüntetve a következőket:

Származás (csak mert már annyira unom, az amúgy is idegen proveniencia szót): korábban a Dévényi-gyűjteményben

Kiállítva:

* Dévényi Iván gyűjteménye. Múzeumi Képtár, Győr, 1977. katalógus: szám nélkül

Kiállítva és reprodukálva:

* Az esztergomi Dévényi-gyűjtemény kiállítása. Balassa Bálint Múzeum, Esztergom, 1983. katalógus: 43.

* A Dévényi-gyűjtemény. Mű-Terem Galéria, Budapest, 2006. október, katalógus: 36.

Ezen kívül a mű azért még szerepelt máshol is:

* Keresztmetszet a Dévényi-gyűjteményből. Esztergom, Duna Múzeum, 2004. december 14-19. kat. n.

Mindezt pedig még ki lehet egészíteni azzal az irodalommal, ahol a képet konkrétan említik:

* Heitler László: A műgyűjtő alkotása. Dévényi Iván gyűjteményének győri kiállításáról, Jelenkor (Pécs), 1977/10, 907-909.

* Salamon Nándor: Dévényi Iván műgyűjteménye, Művészet, 1978/4, 2-7.

A művész eredeti szándéka szerint Sziget nővel című festmény hol Női akt, máshol Álló női akt, vagy Női akt vízparton címen szerepelt és szerepel a mai napig tévesen az irodalomban és a kiállítási katalógusokban.

Amikor ezt írom, 2017. május 4. 23 óra 48 perc van, tehát egy óra és tizenkét percnyi időre volt szükség a fentebb közölt adatok kutatásához. Bernáthnak ez a legsikeresebb korszakában született szépséges alkotása ennyit, szerintem biztosan megérdemelt. További Bernáth-művek az aktuális aukció anyagából:

bernath_aurel-mikulas_1949-55_aukcio_197.jpg

bernath_aurel-viragcsendelet_kisors_1948-55_aukcio_173.jpg

Bernáth Aurél: Mikulás, Budapest, 1949       Bernáth Aurél: Virágcsendélet, Kisörs, 1948

bernath_aurel-alice_divanyon_olvas_no_divanyon_1941-55_aukcio_221.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bernáth Aurél: Alice díványon, 1941

Ami Bernáth női aktképe esetében talán csak számomra jelentett problémát, azt Tihanyi Lajosnak az aukción szereplő egyik remek festménye esetében viszont már valós hiányként élheti meg a kép iránt érdeklődő nagyérdemű. A kvalitás meghatározása egy mű esetében javarészt szubjektív ítélet eredménye. Az öt- és hétmillió forint közötti becsérték ellenben már nagyon is objektív, mind eladói mind pedig vásárlói részről "húsbavágó" tényező.

tihanyi_lajos-parkban-55_aukcio_63.jpg

Tihanyi Lajos: Margitszigeti lóvasút, 1918, papírlemez, olaj, 30,5 x 24,5 cm, jelzés lent balra: Tihanyi L. - Közölve: Virág Judit Galéria 55. tavaszi aukció, 2017. május (kat. 63. Parkban címen)

Ebben az esetben egy olyan ritkaságszámba menő Tihanyi-műről van szó, mely tudomásom szerint sem reprodukálva, sem pedig kiállítva nem volt soha és a születésétől eltelt közel egy évszázad során ismeretlen helyen rejtőzött. Nézzük, mit lehet róla kideríteni a katalógusban szereplő címén és méretén kívül.

A képen egy mára már eltűnt, egykor közkedvelt közlekedési eszköz jelenik meg, a lóvasút. Ilyen a századfordulós Budapest területén több helyen is üzemelt, például a polgárság és az arisztokrácia által is előszeretettel látogatott Margitszigeten.

budapest_margitsziget_lovasut3.jpg

 

budapest-xiii-kerulet-lovasut-megalloja-a-margitszigeten-.jpg

 

lovasut_a_margitszigeten1-bpkep_fszek_hu.jpg

 

budapest-xiii-kerulet-lovasut-megalloja-a-margitszigeten-_1.jpg

 

krc3bady-est-a-mc3bazeumban-p1240495.jpg

 

margitsziget_lovasut.jpg

 

Tihanyi Lajos az 1930-as években több olyan saját kezű listát is készített, melyen egykori műveit próbálta lajstromba venni. A hagyatékkal egykor a Magyar Nemzeti Galériába került dokumentumok között akad egy 231 művet felsoroló lista is, melyben a művek címe, születési helye és ideje, valamint azok eladásának ideje és tulajdonosuk neve és címe is fel van tüntetve (Tihanyi Lajos: Catalogus. MNG Adattár 18803/73.)

100_9805.JPG

Az időrendet nélkülöző felsorolás kizárólag olaj és pasztell technikával készült alkotásokat tartalmaz, tehát a grafikákat nem (ez még fontos lesz a továbbiakban!). A listában 113. szám alatt a következő mű szerepel: Margitszigeti lóvasút; Budapest; [az évszám helyén] kérdőjel; [a tulajdonos helyén] otthon. Tehát Tihanyi Lajos Párizsban, az 1930-as évek első felében feljegyezte, hogy egykor festett egy olajképet a Margitszigeten mely a lóvasutat ábrázolta, s bár nem emlékezett pontosan a mű elkészültének idejére, viszont abban biztos volt, hogy a képet se el nem adta, se el nem ajándékozta, így annak valahol meg kell lennie "otthon". Az "otthon" helyhatározó feltehetően az ekkor számára távoli Budapesten lévő családját jelenthette.

Majoros Valéria Vanília művészettörténész 2002-ben és 2004-ben jelentette meg, Tihanyi Lajos monográfiájának összefüggő köteteit. Majoros Valéria Vanília: Tihanyi Lajos írásai és dokumentumok, Monument-Art, 2002. Majoros Valéria Vanília: Tihanyi Lajos a művész és művészete, Monument-Art, 2004. E kötetekben kutatva a következőkre bukkanhat bárki:

Majoros 2004, 288. oldalon az 1918-as grafikák között a 303. tételszámon: Margitszigeti lóvasút, 1918, színes ceruza, papír, (TL: "otthon" Karinthy Frigyesné Böhm Aranka gyűjteményében), TL 113. lappang

Tehát Majoros a Tihanyi-féle jegyzék 113. tételét egy grafikával azonosította, annak dacára, hogy ez a jegyzék grafikákat nem tartalmaz! De honnan származik az információ, hogy ilyen címmel grafikákat is készített Tihanyi? A válasz néhány oldallal később található:

Majoros 2004, 336-337. oldalon közölve Tihanyinak a MA-helyiségeiben rendezett 1918 októberi kiállításának műtárgy jegyzéke. Ennek forrása: MA Irodalmi és Képzőművészeti Folyóirat, III. 10. 1918. október 15. - Újra közölve: MA 1916–1918, Hasonmás kiadás, Budapest, Akadémiai Kiadó, év nélkül, 123.

 

100_9811.JPG

 

100_9808.JPG

A MA IV. Katalógusa Tihanyi Lajos Kollektív Kiállításához.

39. Margitszigeti fák, színes rajz, 300 Korona

43. Margitszigeti lóvasút, színes rajz, 400 Korona

a 40, 41 és 47. tételszámokon további, cím és helymeghatározás nélküli színes rajzok felsorolása 300 koronás árakon.

Ezeknek az adatoknak az összevetésével, lassan tisztul a kép, mely szerint Majoros sajnálatos módon összekeverte a Tihanyi saját jegyzékében szereplő, Margitszigeti lóvasút című olajképet és az 1918-as kiállítás katalógusában megjelent Margitszigeti lóvasút című színes rajzot. Majoros a kétkötetes monográfia második részében viszont szerencsére leközölt egyet a ma is ismert színes rajzok közül: Majoros 2004, 27. kép Fa, 1918 (válogatás 301.)

100_9812.JPG

A Majoros-féle jegyzékben ("Válogatás Tihanyi Lajos műveiből" című életműkatalógus kezdeményben – (lásd. Majoros 2004, 261-310.) az 1918-as festmények között egyetlen egy margitszigeti mű sem került felsorolásra, a grafikák között viszont négy is, a fentebb reprodukált Fa, színes kréta, papír (MNG); a Margitsziget, színes ceruza, papír (PIM); a már említett és hibásan meghatározott Margitszigeti lóvasút, színes ceruza, papír (lappang); valamint a Tájkép Margitsziget, pasztell, karton (lappang) című alkotások (a legutóbbi pasztellnek egyébként nem is a grafikák között lenne a helye a jelenleg alkalmazott muzeológiai besorolás szerint).

A fentebb közölt 1918-as Fa című színes rajz Tihanyi margitszigeti képeivel kapcsolatos fontos adat forrása. A művész e grafikát nem csupán aláírta, de a következő felirattal is ellátta: "Tihanyi Lajos 918. V. 21. Margitsziget"

Ebből következik, hogy Tihanyi 1918 májusában több grafikát, egy pasztellt és legalább egy olajképet bizonyosan készített a Margitszigeten. Ezt követően a Balatonhoz utazott, melyről egy levélrészlet tudósít: "[1918] július eleje óta falun voltam, a Balaton melletti Badacsonyban" – írta Tihanyi augusztus 13.-án Budapestről Bálint Zoltánhoz (közölve: Majoros 2002, 106.)

Majorosnál tehát a Margitszigeti lóvasút olaj változata egyszerűen eltűnt az adatok sűrűjében, összeolvadva egy színes rajz távoli emlékével, pedig a mű nem csupán egyik legkitűnőbb modern hazai festőművészünk alkotása, de annak életművében is egy jól körülhatárolható és nagyon kevés művet tartalmazó műtárgyegyüttes kiemelkedő darabja. Tihanyi jelenleg ismert margitszigeti művei közül a Virágéknál most felbukkant olajkép a legjelentősebb és művészettörténeti szempontból is kétség kívül fontos alkotás.

Utóirat: egészen érdekes, hogy a szintén ezen az aukción felbukkant egyik Boromisza Tibor kép is a margitszigeti lóvasutat ábrázolja, igaz Tihanyinál 3-4 évvel később örökítette meg ezt a mára már eltűnt világot.

boromisza_tibor-margitszigeti_lovasut_ligetben_1921_1922-55_aukcio_169.jpg

Boromisza Tibor: Margitszigeti lóvasút (Ligetben), 1921-1922, vászon, olaj, 65,5 x 79,5 cm, jelzés lent jobbra: Boromisza Tibor - Közölve: Virág Judit Galéria 55. tavaszi aukció, 2017. május (kat. 169.)

Nem beszéltem a címben szereplő Mednyánszky és Márffy művekről. Most beérem annyival, hogy mindkét festőtől egész kiállításnyi anyagban, szebbnél szebb művekben gyönyörködhet az a szerencsés, akinek a pontozásos és kiütéses győzelmeken túli világ is jelent valamit.

ruma

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://rumnaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr2312485891

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.