HTML

Blogomat azért hoztam létre, hogy tájékoztassak minden érdeklődőt a budapesti festményaukciók kínálatában felbukkanó, számomra különösen érdekes műtárgyakról. Teszem ezt azért, mert úgy gondolom, hogy mind a gyűjtőknek, mind pedig a művészettörténészeknek, valamint minden érdeklődőnek szolgálhatok alkalmanként érdekes vagy megfontolandó információval.

művészettörténeti, műkereskedelmi jellegű információk közlése az érdeklődők számára

Bejegyzések

Friss topikok

Címkék

"Felelős vagy... Felelős vagyok..." (Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg)

2017.05.22. 00:54 RumNapló

kis_herceg.jpg

Legutóbbi bejegyzésemben az aukciók világáról gondolkodtam. Többek között arra a következtetésre jutottam, hogy az aukciós szereplők érdekei, javarészt ellentétben állnak egymással. A műtárgyak tulajdonosai mint beadók, a műtárgyak vásárlói, az aukciósházak, a restaurátorok és a művészettörténészek mind-mind egy sajátos színjáték figurái, amelyben mindenkinek megvan a maga szerepe, valamint az egymással hol ellentétes, hol pedig egyező érdeke. Mint már írtam, az aukciósházak elsőrendű érdeke, hogy a lehető legnagyobb profitot érjék el egy adott tranzakció során. Ezért azután, minden olyasmi az érdekükben áll, ami ezt szolgálja, és semmi sem, ami ezt gátolja vagy csökkenti. Az aukciósházakat a tudomány ápolása kevéssé érdekli, ez nem tartozik vállalt feladataik közé. Mivel azonban az aukciós piacon bukkan fel az addig ismeretlen műtárgyak legnagyobb része, így ezek korrekt dokumentálása nagyon fontos lenne. Az aukciósházak honlapjai megfelelő felületek, médiumok is lehetnének a katalógusokból helyhiány miatt kimaradó, a művészettörténet tudomány számára viszont roppant fontos adatok, kutatások, a műtárgyakhoz kötődő érdekes információk közlésére. A jelenlegi aukciós gyakorlat azt mutatja, hogy bizonyos adatok, melyek felmerülnek a műtárgyak kutatása során, szükségesek és örömmel fogadottak, míg más információk sorsa a feledés és elhallgatás. Az örömmel kezelt adatok közé tartozik, ha a kép, vagy egyéb műtárgy valamely híres gyűjteményből származik, mert ez jelentősen növelheti az értékét is. Szívesen fogadott információ még az adott műtárgy egykori kiállítására, vagy irodalmi-hírlapi említésére vonatkozó adat. Különleges elbírálás alá esik, ha a műtárgy beazonosíthatóan látható egy archív fotográfián, mely eredetiségének megdönthetetlen bizonyítékaként szerepel. "Pozitív" adatként szokás hivatkozni a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum egykori műtárgy bírálati osztályainak véleményére, a Magyar Királyi Postatakarékpénztár két háború közötti árveréseinek anyagára, valamint a Bizományi Áruház Vállalat 1957 és 1990 közötti katalógusaiban fellelhető információkra. Ritkábban az is előfordul, hogy az egyik aukciósház hivatkozik a műtárgy korábbi, más aukciósháznál történt felbukkanására is, de ez inkább szórványos mintsem általános gyakorlatnak mondható.

Ha a művészettörténész alapos munkát végez egy műtárgy kutatása során, akkor nem válogat az előkerülő adatok között. Nem válogat, de azért az adatok hitelességének és fontosságának különböző mértéke miatt, azok között súlyozni mindenképpen kénytelen. A nyomozást segítő legapróbb szálat is megpróbálja megragadni, minden lehetséges információt igyekszik összegyűjteni. Sosem lehet tudni előre, hogy mi válhat fontossá a későbbiekben – ez a nyomozás egyik alapszabálya. A kutatás során először felmerülő kérdés, hogy az alkotás eredeti vagy hamis? Ez egy igennel vagy nemmel megválaszolandó kérdés. Sajnos az esetek egy részében nem adható ilyen egyértelmű válasz, mivel a rendelkezésre álló információk nem teszik lehetővé a kategorikus döntést. Ilyenkor be kell vallani, hogy "nem tudom", azaz a művészettörténésznek az adott pillanatban nem áll rendelkezésére kellő tudás a határozott válaszhoz. Mennél nagyobb a művészettörténész tapasztalata és minél terjedelmesebb háttérrel, adatbázissal dolgozik, annál ritkább a bizonytalan válasz és kisebb a tévedés lehetősége. A művészettörténész által kikutatott adatok között az aukciósházak úgy mazsoláznak, mint tyúk a tarhonyában. Egyrészt teljesen érthető, hogy a rendelkezésre álló információk közül csak és kizárólag azt közlik le az árveréseket kísérő katalógusaikban, amelyről úgy gondolják, hogy az előnyös az adott műtárgy értékesítésénél, másrészt viszont ez a tudomány számára sokszor édeskevés vagy félrevezető.

100_9847.JPG

Most egy kiváló művészen, mint kiemelt példán szeretném bemutatni, hogy miben is áll az aukciósház és a művészettörténész alapvető ellentéte. Rippl-Rónai József egyike a legnagyobb hatású és ily módon a legjelentősebb magyar képzőművészeknek. Méltatására most nem térek ki. S bár monográfiát, sem kicsit, sem pedig nagyot, eddig még nem volt szerencsém írni róla, azért jó néhány képe kutatása során kerültünk már egymással közvetlen kapcsolatba. Nagyon szeretem a művészetét, mellyel kapcsolatban némi kötelezettségem is támadt, amikor egyik kiváló monográfusa, Bernáth Marili rám bízta Rippl-Rónaival kapcsolatos, évtizedeken át gyűjtött anyagait. Ennek a tekintélyes mennyiségű műtárgy-fotográfiának és itt felsorolhatatlan gazdagságú írásos dokumentációnak az átvételével, Rippl-Rónai József életművének a virtuális gondozását is felvállaltam valamelyest. Kicsit olyan ez, mint amikor Saint-Exupéry kis hercegének végül sikerül megszelidítenie a rókát, és ezzel bizony némi felelősség is karöltve jár.

1454894_1046931895328302_4338783033142326323_n.jpg

Ebből a tartozásból törlesztek valamicskét, amikor a friss aukciós kínálatban felbukkant Rippl-Rónai-művek azon adatait közlöm, melyek különböző okoknál fogva nem jelentek, vagy nem jelenhettek meg a katalógusokban.

Első

100_9853.JPG

Rippl-Rónai József: Palántázók, színezett litográfia, 25 x 33,5 cm, jelzés lent balra: Rónai – közölve: Kieselbach 55. Tavaszi képaukció, 2017. május (kat. 135.)

A litográfia további példányai többször szerepeltek különböző aukciókon, így a Blitz Galéria 15. árverésén, Földmívesek címen és 1903-as évszámmal (kat. 94.), valamint a Kieselbach Galéria 53. árverésén évszám nélkül (kat. 60.). Érdekes, hogy Kieselbachék számára érdektelen volt a datálás, egyik esetben sem próbálták meg a művet legalább egy évszámmal elhelyezni az életműben. A litográfia nagyobb méretű, pasztell változata a Virág Judit Galéria 37. árverésén bukkant fel Kertészek címen és 1902-re datálva (kat. 31.)

100_9830.JPG

A litográfia a Blitznél 1999 októberében 150 ezer forintos kikiáltási áron indult, de nem kelt el. A kép adatolását Révész Emese művészettörténész végezte, így kutatásai nyomán az ábrázolással kapcsolatos alábbi információk váltak ismertté, melyet az aukció katalógusában korrekt módon le is közöltek:

Rippl-Rónai József: Földmívesek, 1903, színes litográfia; 245 x 345 mm, j. b. l. a kövön: Rónai

Készült a Könyves Kálmán Műkiadó Rt. kiadásában, Rigler József Ede litográfiai műintézetében.

Kiállítás:

*Téli kiállítás 1903-4. Műcsarnok. Budapest, 1903. Kat. sz. 464.

*A Nemzeti Szalon második Vízfestmény-, Rajz- és Metszetkiállítás. Nemzeti Szalon. Budapest, 1904. Kat. sz.: 227.

*Rippl-Rónai József retrospektív kiállítása 1888-1911. Művészház. Budapest, 1911. Kat. sz.: IV/3.

*Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása. Ernst Múzeum. Budapest, 1923. Kat. sz.: 8.

*A XIX. és XX. század magyar grafikája. Szépművészeti Múzeum. Budapest, június. Kat. sz.: 104.

*Rippl-Rónai József emlékkiállítása. Ernst Múzeum. Budapest, 1928. december. Kat. sz. 25:

*Rippl-Rónai József emlékkiállítása. Ernst Múzeum. Budapest, 1937. november – december. Kat. sz.: 178.

*A litográfia feltalálásának 150 éves jubileuma alkalmából rendezett kiállítás. Szépművészeti Múzeum. Budapest, 1949. december. Kat. sz.: 151.

*Rippl-Rónai József centenáris kiállítása. Budapest – Kaposvár, 1971. Kat.sz.: Grafika: 2.

*Rippl-Rónai József kiállítás. Tihany, 1968. Kat. sz.: 82. (Reprodukálva)

*Modern magyar litográfia 1890-1930. Miskolci Galéria. Miskolc, 1998. Kat. sz.: 121.

Irodalom:

*Művészeti Krónika, 1904. 3. sz. 10.

*Művészeti Krónika, 1905. február 15., 5. (Reprodukálva)

*Kiváló műlapok jegyzéke. Könyves Kálmán Magyar Műkiadó Részvénytársaság. Budapest, é. n. [1913]. 83. (Reprodukálva)

*Zsákovics Ferenc: A Könyves Kálmán Műkiadó Rt. művészi litográfiasorozata. In: Modern magyar litográfia 1890-1930. Miskolci Galéria. Miskolc, 1998. 78.

A litográfia Kieselbach 53. aukcióján, 2016 őszén 160 ezer forintos kikiáltási áron és 180-280 ezer forint becsértéken indult. Majd 2017 tavaszán az előzőtől lényegileg semmiben sem különböző másik példány, már 180 ezer forintos kikiáltási áron és 300-450 ezer forint becsértéken kerül kalapács alá. (Mindkét esetben adatok nélkül, viszont egyre magasabbra értékelve!)

Második

100_9832.JPG

Rippl-Rónai József: Olvasó lány kertben, 1896, papír, vegyes technika, 23 x 16,5 cm, jelzés lent balra: Rónai 96 - közölve: Kieselbach 55. Tavaszi képaukció, 2017. május (kat. 36.)

Az előzőhöz képest, itt egy kicsit zavarosabb a helyzet, mivel a "vegyes technika" meghatározást akkor szokás használni, amikor az aukciósház nem akarja, vagy nem tudja megállapítani, hogy a mű pontosan milyen technikával készült. A Kieselbach Galériáról nem feltételezhető, hogy ilyen szakmai háttérrel ne lenne képes kideríteni erről a Rónai műről, hogy litográfia, magyarul kőnyomat. A kérdés csupán az lehet ebben az esetben, hogy színes litográfiáról van-e szó, amikor minden újabb és újabb nyomás új és új színnel történik és nincs szabadkézi beavatkozás, avagy utólag színezett litográfia-e a vizsgált lap? Ez esetben a művész vagy valaki más (és bármikor), színezéssel látja el a litográfia egészét, vagy annak egyes részeit. Talán tévedek, de ebben az esetben inkább a nyomást követő utólagos színezésről lehet szó. Általában már a nyomaton is gyakran alkalmazott szokás a szignatúra, vagy monogram elhelyezése, s ezt szokta gazdagítani egy esetleges szabadkézi beavatkozást követő és jelző újabb aláírás a művész részéről. Az Olvasó lány kertben című litográfián ott van Rippl-Rónai József ligatúrás monogramja, valamint a "Rónai 96" jelzés, mely azt hivatott jelezni, hogy a mű 1896-ban készült. Látható még rajta egy vörös ceruzával írott "8"-as szám, mely egy ismeretlen számú sorozat nyolcadik darabjára utal, valamit az ábrázolás fölött és alatt középen jól láthatóak azok a segédvonalak is, melyek a többszínű litográfiai nyomtatás elengedhetetlen jelzései.

100_9835_1.JPG

A litográfiának ezt a színezetlen változatát aukcionálta a Blitz Galéria 1996-ban, ahol a következő adatokkal jelent meg: Rippl-Rónai József: Les vierges (próbanyomat), 17x23,5 cm, jelzés lent balra: Rónai 96 és 150 ezer forintos kikiáltási árról indult a mű, amelyet ezen az alapáron is ütöttek le.

Míg a Kieselbach Galériában az Olvasó lány kertben elnevezéssel, addig a Blitz Galériában a Les vierges (helyesen Les Vierges) címen jelent meg ugyanaz a kompozíció. Az 1895-1896 fordulóján született Les Vierges (A szüzek) című litográfia-sorozatot tartalmazó kötet története és bőséges irodalma megtalálható a következő kiállítási katalógusban: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása, Kiáll. kat. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 1998, 423-425. Itt szerepelt a tárgyalt kompozíció Magyar Nemzeti Galériában őrzött ceruzával rajzolt és akvarellel festett változata is Sétáló nő címen,

100_9854.JPG

valamint a Pécsi Modern Magyar Képtár gyűjteményében lévő pasztell-változat is, mely Fehérruhás nő, Nő kertben, Nő fehér ruhában címeken ismert.

100_9855.JPG

A sikerült kompozíciót a művész később még egyszer felhasználta, három költő közös verseskönyvének címképeként. A kötet, melynek előszavát Ady Endre írta, Hárman címen jelent meg 1906-ban Kaposvárott.

100_9836.JPG

Csupán érdekességként jegyzem meg, hogy a Virág Judit Galéria 12. árverésén (ekkor még Mű-Terem Galéria néven), 2002 telén szerepelt a Les Vierges mind a négy színes litográfiáját tartalmazó kötet (kat. 73.) 2.8 millió forintos kikiáltási áron. Majd az 53. aukción 2016 őszén a kötet ismét felbukkant (kat. 3.) szerényebb 550 ezer forintos kikiáltással, viszont 2 és 3 millió forint közötti becsértéken. Míg 2002-ben a négyből két kép reprodukciója is tükörfordítottan jelent meg, ezt bőven ellensúlyozta, hogy a könyvészetileg is kuriózumnak számító műalkotáshoz a katalógusban korrekt tanulmányt is közöltek Simonovits Zsófia tollából. Ez utóbbi a 2016-os megjelenés során már sajnálatos módon elmaradt, viszont a művész életművében jelentős szerepet betöltő alkotás lapjai, a nyomtatás során immár helyes nézetben jelentek meg. Nem vagyok telhetetlen, végül is két aukció során minden a helyére került.

100_9834.JPG

Ez a bejegyzés "csak" két litográfiáról szólt, de annyi talán már az eddigiekből is kiderült, hogy az aukciósházak tényleg érdekesen szelektálnak a rendelkezésükre álló információk között. Mivel e művek még korántsem merítették ki az aktuális "Rónai-felhozatalt", így a java csak most jön.

10454404_10152223649566947_4674436120414261256_o.jpg

rum

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://rumnaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr9812530955

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.