Fényes problémák I.
Évek óta keresem az alább közölt kitűnő kép valódi alkotóját. Tegnap végre megtaláltam! A megoldás annyira közel volt, hogy majd kiverte a szemem, de eddig nem vettem észre. Azt már tudtam, hogy a kiváló portrét biztosan nem Fényes Adolf festette, de most már bátran állítva azt is le merem írni, hogy szerintem ki a festmény igazi mestere.
Mihalik Dániel (1869-1910): Kléh János festőművész portréja, 1908-1910 között - Közölve: Modern magyar festészet 1892-1919, szerk. Kieselbach Tamás, Budapest, 2003, 282 (kat. 301. [Tévesen!] Fényes Adolf: Kléh János festő arcképe [Megjegyzem, a "festő" kifejezéssel manapság inkább a szobafestő foglalkozásra szokás utalni], 1910 körül, vászon, olaj, 62 x 52 cm, jelzés nélkül, magántulajdon). A képet ugyan Fényes helyett Mihalik alkotta, de a modell tényleg Kléh János volt, ezt kitűnően határozták meg Kieselbachék. Mivel Kléh János 1908-ban érkezett meg a szolnoki művésztelepre, Mihalik pedig 1910-ben meghalt, így a festmény ki- és bezárólag is csak 1908 és 1910 között készülhetett.
Szóval, a megoldás végig szem előtt volt, mégpedig ugyanott (mindenki szeme előtt), ahol a tévesen meghatározott portrét közölték, azaz Kieselbach Tamás nagy modernizmus opuszának első kötetében, igaz, ötvenhat oldallal odébb:
Mihalik Dániel (1869-1910): A művésztelep parkja, 1910 körül, vászon, olaj, 60 x 71 cm, jelzés lent jobbra: Mihalik Dániel, Szolnok, Damjanich János Múzeum tulajdona, ltsz.: 80.157. - Közölve: Modern magyar festészet 1892-1919, szerk. Kieselbach Tamás, Budapest, 2003, 338, (kat. 441.)
Vegyük sorra ezeket az adatokat:
1. Mivel Mihalik 1910-ben meghalt, így egyetlen festménye sem datálható úgy, hogy "1910 körül", mivel ez a meghatározás szűkebb értelemben azt jelenti, hogy a kép születése 1909 és 1911 között valószínű, kicsit tágabban pedig azt, hogy az 1905 és 1915 közötti évtizedre tehető. Az "1910 körül"-nek, ebben az esetben nincs értelme.
2. A képen ábrázolt gyönyörű rózsakert nem a szolnoki művésztelep parkjának a részlete, hanem a mai Románia területén található székelyhídi Stubenberg-kastély parkja. Ezt a következő festmény bizonyítja, melyet Maczalik Alfréd festett egykor, szinte tökéletesen ugyanazt a nézőpontot választva mint Mihalik közel két évtizeddel korábban.
Maczalik Alfréd (1888-1979): A székelyhídi Stubenberg-kastély parkja, 1931, karton, olaj, 40 x 50,5 cm, jelzés és datálás lent balra: Maczalik 31 Székelyhíd - Közölve: BUMBUM (Kováts Lajos) aukció, Budapest, 2008. május (kat. 10.)
Kerekes Terézia (Székelyhíd) fotója a székelyhídi egykori Stubenberg grófok kastélyáról és parkjáról 2008-ban.
Kerekes Terézia (Székelyhíd) fotója a székelyhídi egykori Stubenberg grófok kastélyáról és parkjáról 2008-ban.
S ha a párholdas rózsakert nem lett volna elég bizonyíték a Kléh-portré alkotójának meghatározásához, akkor álljon itt még egy Mihalik-mű, mely mind színvilágában, mind pedig festésmódjában, szintén kiváló párhuzamként kínálkozik.
Mihalik Dániel: Szürkület, papírlemez, olaj, 47 x 54,5 cm, jelzés lent jobbra: Mihalik D. - Közölve: Virág Judit Galéria és Aukciósház 32. Őszi aukció, Budapest, 2009. október (kat. 83.)