RumNapló

Ferenczy Károly körül IV.

A következő kép még mindig a Ferenczy-téma köréből került ki, de az előzőekhez képest arra kitűnő példa, amikor egy festmény hosszas hányódás után az őt megillető helyére kerül. A festmény nem is olyan régen még Vaszary János műveként szerepelt a Virág Judit Galéria egyik árverésén. 

Vaszary János: Rózsák, 1904 körül, vászon, olaj, 34 x 37,5 cm, jelzés nélkül, magántulajdon - Megjelenés: Mű-Terem Galéria - Virág Judit, 24. Téli aukció, Budapest, 2006. december (kat. 48.) Virágék azt is közölték az árverés katalógusában, hogy a mű korábban már szerepelt a Bizományi Áruház Vállalat 51. aukciójának 256. tételeként. Ez az adat azonban korrekcióra szorul, mivel a BÁV 1980 májusában tartott árverésén Vaszarynak bizonyíthatóan nem ez a műve került kalapács alá. Elég lett volna csupán a katalógusba belepillantani és rögtön kiderült volna, hogy az ekkor szereplő 5 Vaszary-mű közül egyik sem lehet ugyanez. Ráadásul az egyetlen, ekkor szerepelt csendéletét még reprodukálták is a BÁV katalógusában, így 4 esetleg 5 másodperc (!) kutatással simán el lehetett volna ezt a hibát kerülni. Közlöm azt a képet, melyet ugyan rossz minőségű fekete-fehérben örökítettek meg ekkor, arra azonban még ez a ramaty repro is alkalmas, hogy kizárja a két kép egyezését.

Vaszary János: Virágcsendélet, vászon, olaj, 36 x 47 cm, jelzés lent balra: Vaszary 904., magántulajdon - Megjelenés: Bizományi Áruház Vállalat 51. Képaukció, Budapest, 1980. május, (kat. 256.) Reprodukálva a katalógusban.

Virágéknál az is szerepel a katalógusban, hogy a fenti kép "Feltehetően kiállítva: A Nemzeti Szalon nyitrai és fiumei kiállításán, 1907." - Ez az információ ellenőrizhető. Újabb 43 és fél másodperccel később (tehát 1 percen belül!), arra a következtetésre kell jussak, hogy nem kevés tudományos bátorság, mondhatni szakmai vakmerőség kellett ennek az adatnak az idecitálásához. Az egykori Nemzeti Szalonnak valóban voltak vidéki kiállításai. 1907-ben valóban voltak fiumei és nyitrai tárlatai is, igaz, nem egy időben és nem összevonható módon, lásd. A Nemzeti Szalon Második Fiumei Kiállításának katalógusa, XXIX. vidéki kiállítás, 1907. március 24 - április 8., valamint  A Nemzeti Szalon Nyitrai Kiállításának katalógusa, XXX. vidéki kiállítás, 1907. május 19 - ?. Mindkettőn szerepelt Vaszary Jánosnak ugyanaz a "Rózsák" című olajfestménye, de a katalógusok sem méretet, sem más, azonosításra alkalmas adatot nem közöltek. Ami itt történt, azt ezzel az erővel bármikor, bármelyik képpel meg lehet tenni, azaz bárki kereshet azonos vagy hasonló témájú képcímet, lehetőleg olyan helyen, ahol semmiféle egyéb adat nem "zavar be" és közölheti azt, mint a képet igazoló adatot. Nem, igazságtalan vagyok, Virágéknál szerepelt a "feltehetően" jelző is, azonban az említett a képek, ebben az esetben még feltehetően sem azonosak egymással. Az is Virágékat menti ebben az esetben, hogy a festmény a Magyar Nemzeti Galéria által is Vaszary János 1904 körüli műveként került védésre egykor. 

És most következik a varázslat. Csiribí-csiribá-csiribú. A festmény 5 évvel később már Ferenczy Károly műveként bukkant fel a többször említett Ferenczy-gyűjteményes kiállításon.

Ferenczy Károly: Rózsák tálban, 1906, vászon, olaj, 33 x 37 cm, jelzés nélkül - Reprodukálva: Ferenczy Károly (1862-1917) gyűjteményes kiállítása, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2011. november 30 - 2012. május 27. (kat. 212.)

A láthatóan rendkívül jól dokumentálható kép tehát 2011-re, végre valahára a helyére került. Kíváncsi vagyok, hogy ki volt az, aki rájött, hogy a magát Vaszaryként kellető műtárgyat valójában egy másik festőóriás, Ferenczy Károly alkotta. Ezzel a pozitív végkicsengésű történettel a "Ferenczy Károly körül" témát egyelőre felfüggesztem. Az viszont továbbra is elgondolkodtató, hogy a magyar festészet legjelentősebb művésze közül kettő, hogyan és miképp lehet ennyire kompatibilis egymással, évtizedeken át a szakma számára.