Nem tudom, ki hogy van vele, de én valahogy nem szeretek olyan medence partján üldögélni, melyből már leeresztették a vizet és az egykor loccsanva fodrozó hullámok hűlt helyén, csak száraz faleveleket kerget a szél. Egyszerűen nem akarom elhinni, hogy Pintérék a balatonfüredi Vaszary Villában rendezett nyári aukciójuk visszamaradt anyagát, "Balaton, Nyár, Szerelem - Újratöltve" címen ismét megfuttatják. Az online aukció valamikor szeptember végén zárul. A Balaton-témát körülbelül 60 darab nem túl erős tájábrázolás képviseli, melyek között akadnak majdnem jobb darabok is. A Napsütés-témát szinte bármire rá lehet fogni, ami nem konkrétan éjszakai vagy teljesen absztrakt jelenet. Talán ezt képviseli az anyagban Edvi Illés Aladár Ökre, melynek hátát valóban szépen súrolja a verőfény.
A Szerelem-téma már kicsit rázósabb, mert ennek képzőművészeti megnyilatkozásai a közerkölcs okán némiképp behatároltak. Ebbe a műcsoportba Pintéréknél néhány szigorúan női aktábrázolás (Agricola, Istókovits, Bor Pál), tükör előtt szépelgő nőalak (Basch) vagy enteriőrben évődő polgári párocska tartozik (Gaál Ferenc):
Esetleg ebbe a kategóriába sorolható még Biai-Föglein életből ellesett pillanata is, melynek "Az igazán megmarkolt fenék" címet adnám:
Kis fantáziával ide vehetjük még Mersits Piroska alternatív szerelmi jelenetét, melyen két, egymáshoz gyanúsan közel álló fa jelenik meg.
A kora őszi időponthoz stílusosan kapcsolódik és tulajdonképpen az egész aukció jel-képe is lehetne Szebeni András kitűnő, "Baucisra várva" című fotográfiája:
Befejezésül pedig Kádár Katalin "Mindenki a vízbe ment" című művével zárom ezt a szösszenetet, hozzátéve, hogy sajnos meg is fagytak szegények, mindahányan voltak.
