Ismét kérek - hátha Valaki!
2014. augusztus 13-i Bernáth problémák és megoldások című blogbejegyzésemben már érintettem a következő problémát:
1927. szeptember 14 és október 2. között rendezték meg a Műcsarnokban a II. Nemzetközi Művészi Fényképkiállítás Budapesten című tárlatot. Íme a katalógusának borítója:
A kiadványban megtalálható Székely Aladár fotója, melyen egy bajusszal és szakállal felfegyverkezett férfiú, Bernáth Aurél "Graphik"-mappájának egyik, Zuhanás és kiáltás című lapját (nem a Keresztút címűt!!!) tartja a kezében:
Az elszánt férfi talán egy radíros végű Koh-i-noor ceruzát tart a kezében, mellyel valamit éppen ír, írni készül, vagy már írt a lapra. Úgy tűnik, mintha valakinek éppen valamit mondana a kezében lévő grafikáról, vagy hallgatná annak szavait. Hogy ki és mit mondott ekkor, azt már sosem fogjuk megtudni, viszont a fotón ábrázolt személy talán beazonosítható. Ehhez kérem Mindenki és Bárki segítségét! A fotó a "Graphik"-mappa elkészülte (1922) és a fotó publikálása (1927) között kellett, hogy szülessen. Bár a képet legutóbb Molnos Péter Bernáth Aurél portréjaként közölte a Kieselbach Galéria és Aukciósház 2014 tavaszi képaukciója katalógusának 94. oldalán, ez tévedés. Székely Aladár nem a művészt, hanem valaki mást örökített meg ekkor, de sajnos nem közölte az ábrázolt személy nevét. Teljesen felesleges azon morfondírozni, hogy a kép talán mégis Bernáthot ábrázolja, csak valami furcsa, olyan szögből került sor erre, amely elbizonytalaníthat bárkit. Nem! Bernáth sosem viselt bajuszt és szakállt, valamint egészen más volt a fizimiskája.
1930 körül Bernáth (áll) például így nézett ki Szőnyi István (ül) társaságában. Egyébként vicces fotó, melyen Bernáth épp megmutatja legújabb rajzait, Szőnyi meg lazán felhelyezi fényesre suvickolt cipőbe bújtatott lábát az egyik, már megtekintett és továbblapozott grafika hátoldalára, vagy a mappa belső borítójára. Ez akár még kritikának is felfogható.
Tehát kérve kérem kedves olvasómat, ha tudomása (de akár csak tippje) van arról, hogy kit ábrázol Székely fenti fotográfiája, ossza meg velem, s így mindenkivel ezt a tudását.
MEGFEJTVE!!!
Tóth Árpád úr megfejtette a talányt. Székely Aladár fotóportréja Dienes Pált ábrázolja.
Hirtelen ezt találtam róla:
Dienes Valéria és Dienes Pál 1910-es évek - Közölve: http://www.myheritage.hu/photo-1000088_71957491_71957491/dienes-valeria-es-dienes-pal
Dienes Pál (Tokaj, 1882. november 24. - London, 1952. március 23.) Matematikus, filozófus, egyetemi tanár. A budapesti tudományegyetemen nyert matematika-fizika tanári oklevelet. Két évet töltött Párizsban, ahol nagy hatással volt rá a francia matematikai iskola, különösen Picard és Hadamard, akikkel személyesen is megismerkedett. 1905-ben doktorált Budapesten, majd Párizsban is. A tisztviselőtelepi gimnáziumban tanított, aktív résztvevője volt a Galilei Körnek. A Tanácsköztársaság idején a budapesti tudományegyetem politikai megbízottja volt, ezért később Bécsbe emigrált, 1921-ben meghívást kapott Angliába, 1929-től Londonban a Birkbeck College professzora lett. 1948-ban ment nyugdíjba. Jelentős eredményeket ért el a komplex változós függvénytan területén, továbbfejlesztette a Taylor-sorokról szóló elméletet. Foglalkozott a relativitáselmélettel, a differenciálgeometriával, a végtelen mátrixok kérdésével, s a matematikai logika világában is ért el eredményeket. Felesége volt Dienes (Geiger) Valéria, az 1920-as években elváltak. Közölve: http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=dienes
Köszönöm a segítséget.
