Diploma nélkül avagy coming out Rum-módra
Ebben a hónapban úgy tűnik különös aktivitás észlelhető a rumellenességben. Az ellenem irányuló tisztességtelen (mert nem nyíltsisakos) támadások sorozatát december 10-én indította a blogomon a „bartam” (barta6312@gmail.com) álnevet használó kommentelő, a következő szöveggel: „A király meztelen! Azt hallottam, hogy Önnek nincs diplomája, tehát nem végzett művészettörténész. Igaz ez?” Döntés elé kerültem, mit tegyek ebben a helyzetben, 1. lemenjek-e kutyába és elkezdjek-e vívni egy álnév mögé bújó provokátorral, vagy 2. egyszerűen töröljem a kommentjét? Én az utóbbit választottam (nem biztos hogy helyesen). Nem azért döntöttem így, mert nem tudtam volna őszintén válaszolni neki, hanem azért, mert méltóságomon alulinak tartottam egyáltalán szóba elegyedni egy ilyen alakkal. Szintén december 10-én további 5 komment érkezett ugyanezzel a szöveggel a blogomra, immár „balu78” (sofalvi.balint@gmail.com) álnévről. December 11-én folytatódott a hadművelet, immár a „norbi80” (norbert.sarkos@gmail.com) kommentelőtől, a következő szöveggel: „Tegnap olvastam itt egy kommentet, ami azóta már eltűnt, hogy Ön valójában nem is diplomás művészettörténész. Furdalja az oldalamat a kíváncsiság, ez tényleg így van?” (Hát, nem titkolom, erre már azért írtam neki egy olyan e-mailt, amit nem fog bekeretezni az unokáinak, az tuti). A kommenteket elmentettem magamnak, majd a blogomról ismét átadtam őket az enyészetnek. A következő napon az előzőleg „bartam” álnéven szereplő személy, immár Barta Miklós nyugalmazott villamosmérnökként aláírt levelét (barta6312@gmail.com), mint nyílt körlevelet küldte szanaszét a neten. Ezt sokan olvashatták, nem másolom ide, mert újdonsággal nem kecsegtet, viszont ismételten azt a kardinális kérdést firtatja, hogy van-e diplomám? Hogy végre pontot tegyek erre a sok energiát felemésztő kérdésre, hogy végre az annyira várva várt coming out is bekövetkezzen (ne reménykedjenek, nem vagyok meleg, bár ha az lennék, azt sem szégyelleném), igen, tényleg nincs diplomám! Hűha! Most mi lesz?
Sajnos elég butácska voltam, mert bár 1993 és 1998 között végigcsináltam az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Művészettörténet szakának mind az 5 évfolyamát, tanegységeimet sikeresen abszolváltam, szigorlataimat letettem, múzeumi gyakorlataimnak eleget tettem, szakdolgozatomat (Czigány Dezső életrajza és művei) megírtam, megvédtem és elfogadták, sajnos egy nyelvvizsga hiányában, az államvizsgáig nem jutottam.
Ezt az utolsó nyelvvizsgát sajnos nem tudtam időben abszolválni. Mindig problémám volt a nyelvtanfolyamos idegennyelv tanulással. Ha külföldön járok, úgy ragad rám bármely náció nyelve mint a méz. Itthon viszont, a sztenderd nyelvtanulós közegben megbénulok. Tanultam angolt (többször), németet (vizsgáztam belőle), latint (szigorlatoztam belőle), franciát, oroszt, de sosem jutottam odáig, hogy ezeken a nyelveken gondolkodni is tudjak. Amit pedig tanultam, azt rendre, szépen el is felejtettem. Lehet, hogy egyszer ennek a problémának is lesz valamilyen …lexia neve, mert rajtam kívül, még nagyon sokakat érintő hátrány ez. Idegen nyelvek szavainak ezrei vannak a fejemben, melyekből nem tudok mondatokat alkotni, viszont leírva, nyomtatva pontosan tudom, hogy mit jelentenek. Ez viszont a nyelvvizsgához kevés.
Az ezt követő években nem tűnt fontosnak ez a dolog, benne voltam a legnagyobb hazai kiállítások (Magyar Vadak, Nyolcak) előkészítésében és létrehozásában, megjelent két vagy három könyvem, fiam született, sok minden egyéb is történt, így azután elmulasztottam pótolni az elmaradásomat. Ebből kifolyólag pedig egyszerűen kifutottam az időből, mivel a rendelkezésemre álló 5 éven belül nem pótoltam a nyelvvizsgámat, ezért a lehetőségem is megszűnt, hogy a végdiplomámat valaha is kézhez kapjam. Hát ez van. Viszont:
Az egyetemi éveim alatt, 1994 és 1997 között négy alkalommal nyertem el az ELTE BTK I. kategóriás Tudományos Ösztöndíját. 1998-ban a MissionArt Galéria ösztöndíjával Czigány Dezső életművét kutattam. 2003-2006 között részt vettem az OTKA Passuth Krisztina által vezetett kutatási programjában. A kutatás tárgya a Matisse és a magyar fauve-ok 1904–1914. E kutatás képezi alapját annak a nagyszabású kiállításnak, amely a Magyar Nemzeti Galériában került megrendezésre 2006 tavaszán. 2007-2010 között vettem részt a Nyolcak Európája kiállítás és annak katalógusa előkészítésében, mely az Európa Kulturális Fővárosa-Pécs program részeként nyílt meg 2010 őszén. Ezen közben társszerzője voltam a A 120 legszebb magyar festmény. (Társszerző) Maecenas, Budapest, 2002. kötetnek és megjelentek Péterfy Lajos művészete. Budapest, magánkiadás, 2004., Czigány Dezső. Budapest, magánkiadás, 2004., Vaszary János. Budapest, Bumbum, 2005., Küldj egy kis optimizmust! Bernáth Aurél levelei Fruchter Lajoshoz (1930–1952). (Szerkesztő), Budapest, MTA Könyvtára, 2007., Bernáth Aurél. Budapest, Kossuth Kiadó, MNG, 2009. című köteteim. Éppen kiadás előtt áll (úgy tudom, jövő év januárjában fog megjelenni) Czigány Dezső. Budapest, Kossuth Kiadó, MNG, 2015. címet viselő legújabb művem. Mindeközben tanulmányaim és műelemzéseim jelentek meg az alábbi kötetekben: A gyűjtemény. Magyar Külkereskedelemi Bank Rt. Budapest, 2000, 46, 62, 66, 96, 134.(Műelemezések.), Nádler István életrajza, részletes kiállításjegyzéke és bibliográfiája. In: Hegyi Lóránd: Nádler István. Budapest, 2001, 339-381., Czigány Dezső pályafutása, In: Czigány Dezső (1883–1938) és Czóbel Béla (1883–1976) festőművészek emlékkiállításának katalógusa,Budapest László Galéria, 2002. o.n., Bernáth Aurél; Czigány Dezső; Nádler István; Nyolcak; Orbán Dezső, In: Magyar Művészeti Kislexikon, Főszerk. Körber Ágnes, Budapest Enciklopédia Kiadó, 2002., A “volt Ernst Múzeum” története: 1937–1948, In: Egy gyűjtő és gyűjteménye. Ernst Lajos és az Ernst Múzeum, szerk. Róka Enikő, Ernst Múzeum, Budapest, 2002, 243-264., A Nyolcak története, In: Modern magyar festészet 1892–1919, Szerk. Kieselbach Tamás, Budapest, 2003, 50-51., Mulasics László életrajza, részletes bibliográfiája és kiállításjegyzéke. In: Mulasics László. Fészek Galéria, Budapest, 2003, 330-335., A Magyar festészet rejtőzködő csodái 1853–1919. Válogatás magyar magángyűjteményekből I., Budapest, Mű-Terem Galéria, 2004. [műelemzések], A Magyar festészet rejtőzködő csodái. Válogatás magyar magángyűjteményekből II., Budapest, Mű-Terem Galéria, 2005. [műelemzések], "A Múzsa körül". Bernáth Aurél Marili-képei. In: Angyalokra szükség van. Tanulmányok Bernáth Mária tiszteletére. Szerk. András Edit, Budapest, MTA, 2005, 233-248., Kutatóárok a magyar Vadak kereséséhez. In: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914. Budapest, MNG, Kiáll. kat. 2006. 61-68., Gondolatok a források "hasznáról és káráról". In: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása. Budapest, MNG, 2007, melléklet 7-8., A Művészház 1909–1914. Modern kiállítások Budapesten. Budapest, MNG, Kiáll. kat. 2009. [életrajzok, műelemzések]. Czigány Dezső; Fémes Beck Vilmos; Vedres Márk In: A Nyolcak, Pécs – Budapest, Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága – Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézete, Szerk. Markója Csilla, Bardoly István, 2010, 200-233; 458-475; 494-507.
Hogy a reszlit is megemlítsem, körülbelül 400, azaz négyszáz tanulmányom jelent meg különböző művészek alkotásairól, különböző aukciós katalógusokban: Blitz Galéria, Virág Judit Galéria, Kieselbach Tamás Galéria, Nagyházi Galéria, BÁV, Nemes Galéria, Polgár Aukciósház, Belvedere Aukciósház, Abigail Galéria, stb.)
Na, ezek után, kedves Barta Miklós és Tsa döntsék el Önök, hogy mennyire és milyen mértékben tekintenek művészettörténésznek. Mindenesetre én annak tartom magam.
Még egy kis adalék, hogy segítsem a velem kapcsolatos adatgyűjtést: Egyik rokonomtól, a szállodai menedzserségig kapaszkodott seggfejtől, szegény réghalott apám megkapta/megkaptuk néhány éve a minősítő jelzőt: prolik. Igen, valódi angyalföldi szoba-konyhás milliő, a mellékhelyiség, hogy ne zavarja az ájert, a lakáson kívül hátul a lépcsőfordulóban, fürdés egyszer egy héten a Széchenyi-fürdőben. Ilyen körülmények között nevelkedtem. Ennek dacára szívesen emlékszem a gyerekkoromra. Habár az általános iskolai bizonyítványomat nem találtam meg, de bizony isten elvégeztem. Majd ezt követően 1979 és 1982 között a 6. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet Órás szakán jeles eredménnyel végeztem és eredményes szakmunkásvizsgát tettem. Közben ez utóbbival átfedésben, 1981-től gimnáziumi tanulmányaimat végeztem a Dolgozók Esti Gimnáziumában és 1984-ben érettségiztem. 1983 és 1989 között 218, azaz kettőszáztizennyolc ejtőernyős ugrást hajtottam végre. 1985 nyara és 1987 tele között sorkatonai szolgálatban voltam a Magyar Néphadseregben. Leszerelésemet követően, 1987 áprilisa és 1989 novembere között vonulós tűzoltóként teljesítettem szolgálatot a Fővárosi Központi Tűzoltó Parancsnokságon.
Ha valaki igényli, nagyon szívesen elküldöm neki, bármelyik említett bizonyítványom, vagy igazolványom fénymásolatát, illetve fotóját. Ezt a lehetőséget különös tekintettel ajánlom a talán létező Barta Miklós nyugalmazott villamosmérnök szíves figyelmébe.
Tisztelettel Rum Attila művészettörténész