HTML

Blogomat azért hoztam létre, hogy tájékoztassak minden érdeklődőt a budapesti festményaukciók kínálatában felbukkanó, számomra különösen érdekes műtárgyakról. Teszem ezt azért, mert úgy gondolom, hogy mind a gyűjtőknek, mind pedig a művészettörténészeknek, valamint minden érdeklődőnek szolgálhatok alkalmanként érdekes vagy megfontolandó információval.

művészettörténeti, műkereskedelmi jellegű információk közlése az érdeklődők számára

Bejegyzések

Friss topikok

  • kovacs bela: Kedves Attila, reg nem volt uj bejegyzes, talan annak köszönhetöen, hogy az utobbi idöben aktiv m... (2022.12.14. 19:06) K-52 (aukciók, emberek, tehenek)
  • Sultánnagy: Kedves Rum Attila! Olvastam az ön ellen felhozott idézőjelben kifogásokat miszerint nincsen művész... (2019.12.27. 19:12) Diploma nélkül
  • annol: Üdvözlöm! Talán Tóth Gyula (Szatmárnémeti, 1891 - Szatmárnémeti, 1970) festette? A holnapi Báv au... (2019.05.13. 10:06) Amikor Albert Gleizes elcsúszott egy szappanon
  • RumNapló: @futyi: ez bizony érdekes, köszönöm a hozzászólást (2018.09.25. 00:13) A Fehér szoba vérmentes titkai
  • Rajna Balint: a 101-es tétel pedig Bognár Árpád Képcsarnokos meghívója 1965-ből a Dürer-terembe. Így jobban érth... (2018.05.12. 11:33) Elfogtam egy hirdetést

Címkék

A Fehér szoba vérmentes titkai

2018.09.22. 00:16 RumNapló

Nyomozás egy Iványi-Grünwald-kép ügyében.

k58_hivatalos_foto.jpg

Kieselbach Tamás legutóbbi aukciójának egyes tételeit taglaló három részes sorozatom az utolsó fejezetéhez érkezett. Most csak egyetlen képpel foglalkozom, Iványi-Grünwald Béla, eredetileg Fehér szoba című, 1904-ben, Nagybányán született alkotásával. Ha a képet egészen röviden, távirati stílusban kívánná valaki jellemezni, akkor körülbelül a következőket kellene megemlítenie. A festmény bizonyosan a művész feleségét, Biltz Irént ábrázolja. A festmény Iványi-Grünwald Béla egyik legtöbbet reprodukált főműve. A festmény a hazai impresszionista festészet egyik legkiemelkedőbb darabja.

Ennek dacára Kieselbach aukciós katalógusában, Iványi-Grünwald festményével kapcsolatban csak számos tévedést is tartalmazó, morzsányi információkhoz juthat az érdeklődő. A katalógus a következőket közli: Iványi Grünwald Béla (1867-1940), Fehér szoba (Virágot rendező nő kék ruhában), 1905 körül, 109 x 85,5 cm, olaj, vászon, jelezve lent jobbra: Grünwald, proveniencia: egykor gróf Zichy Béla hagyatékában, kiállítva: Ernst Múzeum XLVI. Aukció, 1931. 224. tétel; Ernst Múzeum XLV. Aukció, 1930. 182/a. tétel; A Magyar Nemzeti Galéria siófokon (sic!) megrendezett Iványi Grünwald Béla kiállítása, 1984 július; reprodukálva: Ernst Múzeum XLVI. Aukció, 1931. 224. tétel; Ernst Múzeum XLV. Aukció, 1930. 182/a. tétel. Mindezt Telepy Katalin 1984-ben megjelent monográfiájából (adatai lentebb) kölcsönzött részletek egészítik ki, hét sornyi terjedelemben. Ennyi. Nem több és nem kevesebb. Nem mellesleg Iványi-Grünwald nevét a tudomány mai állása szerint kötőjellel írjuk.

k58_oldalpar.JPG

k58_adatok.JPG

Ezzel ellentétben a festményről pontosan tudni, hogy 1904-ben született; jelzése jól láthatóan: Grünwald B. (a művész ekkor még nem használta az Iványi előnevet); a kép sosem volt gróf Zichy Béla gyűjteményében/tulajdonában/hagyatékában; eredeti címe mellett számos egyéb elnevezéssel is szerepelt az idők során, de az itt alcímként/címvariánsként megadott "Virágot rendező nő kék ruhában" címen soha, de sehol.

Most pedig lássuk, hogy mi mindent lehet megtudni a képről, ha valaki rászán egy kis időt a vele való foglalkozásra. Időrendben haladva mutatom be a festménnyel kapcsolatos, néha egymásnak is ellentmondó adatokat, a kép nemkicsit izgalomdús történetét.

A festmény először 1904-1905 fordulóján, a budapesti Műcsarnok aktuális kiállításán bukkant fel. Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, Téli kiállítás, Budapest, Műcsarnok, 1904-1905, (kat. 13. Fehér szoba, olajfestmény, eladó) A kiállítás katalógusában a fekete-fehér fotóreprodukcióját is közölték. Tehát a kép eredeti, a művész által adott címe: Fehér szoba. Mivel a tárlat már 1904 decemberében megnyílt, így a kép 1904-nél nem készülhetett később – korábban igen. Így az 1905 körüli datálás félrevezető és pontatlan. Ami viszont egyértelműen kiderül a festmény 1904-es fotójának és mai állapotának összehasonlításából, hogy a mű nem kevés változtatáson esett át. A festmény ma számos ponton eltér a legkorábban reprodukált fizimiskájától. A szobabelsőben ábrázolt modell ruhája eredetileg fehér lehetett és a szoba bútorzata is valamivel szegényesebbnek mutatkozik a mainál. Százalékosan kifejezve a kép nagyjából 70-75 százalékban egyezik meg egykori önmagával. A nőalak karcsúbbra, csinosabbra lett alakítva, de ennél tovább nem érdemes menni az összehasonlításban, mert színes fotó az eredeti állapotról, sajnos nem maradt fenn. A kép a Műcsarnokban ekkor eladó volt, de nem talált vásárlóra.

omkt_1904_2.JPG

omkt_1904_1.JPG

omkt_1904_3.JPG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Legközelebb Malonyay Dezső reprodukálta a festményt 1906-ban megjelent A fiatalok című művészmonográfiájában, melyben Iványi-Grünwald mellett Ferenczy Károly, Katona Nándor, Magyar-Mannheimer Gusztáv és Rippl-Rónai József művészetével foglalkozott behatóan. Malonyay Dezső: A fiatalok, Budapest, Lampel R. Könyvkereskedése, 1906, 88. o. Iványi Grünwald Béla: Fehér szoba, A festő tulajdona (1904. Nagybánya). Az itt reprodukált fotó a művet még mindig eredeti állapotában mutatja. Az adatok arról tanúskodnak, hogy a kép ekkor még a művész tulajdonában volt, valamint megerősíti az 1904-es datálást és a kép születési helyeként Nagybányát határozza meg.

malonyai_repro_1906_a_1.JPG

malonyai_repro_1906.JPG

1906 tavaszán a budapesti Nemzeti Szalonban Iványi-Grünwald gyűjteményes kiállításában gyönyörködhetett a nagyérdemű közönség. A kép eredeti címén és 1500 koronás áron került bemutatásra. A kiállítás katalógusában reprodukált festmény, ekkor még mindig eredeti állapotát mutatta. Grünwald Iványi Béla gyűjteményes kiállítása, Budapest, Nemzeti Szalon, 1906. február-március (kat. 40. Fehér szoba, olajfestmény, 1500 Korona)

ivanyi_1906_1.JPG

ivanyi_1906_3.JPG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ivanyi_1906_2.JPG

A gyűjteményes kiállítás majdnem osztatlan lelkesedést váltott ki a kritikusokból. A kivételek közé tartozott Hamvay Ödön, aki két évfolyamot megélt művészeti lapjában, rendesen nekiment Iványinak. N. n. [Hamvay Ödön ?]: Grünwald-Iványi kiállítás, Művészi Ipar, 1906/3, 47. A tárlat és a művész hiányosságainak taglalását csak egy helyen törte meg a szerző, épp ott, amikor a Fehér szobáról értekezett: "...Valósággal oázis az üvöltő színhalmazok közepette a Fehér szoba, amely színbeli finomságaival, interiőrjének intimitásával, alakja bájával kibékít bennünket az ezek után következőkkel...". A festményt Hamvay nem reprodukálta.

A festmény itt pár évre eltűnik a kutató szem elől, hogy legközelebb 1912-ben bukkanjon fel, az Ernst Múzeum művészeti vezetője, Lázár Béla ekkor megjelent kötetében: Lázár Béla: Tizenhárom magyar festő, Budapest, Singer és Wolfner kiadása, 1912, (kép a 80.-81. oldalak közötti mellékleten). A festmény itt már Dr. Jánossy Béla gyűjteményének részeként szerepel. Lázár ezt írta ekkor a képről: "Ebbe a csoportba számíthatjuk fehér interieurjét, amelynek ablakrészlete, a fehér tüllön beszűrődő fénnyel, a legkiválóbb alkotásai közé tartozik." A kötetben közölt reprodukció ekkor mutatja először mai állapotában a képet. Tehát, valamikor 1906 és 1912 között került sor az átfestésre, de hogy ennek mi volt az oka, arra nézve egyelőre nem áll rendelkezésre írásos forrás. El sem tudom képzelni, hogy miért lehetett elégedetlen Iványi a festménnyel, miért érezte szükségét, hogy a már elkészült és aláírt, így önálló életre kelt műalkotáshoz újra hozzá kell nyúlnia. Természetesen ez bőven belefér a művészi szabadság körébe, de a pontos okaira nagyon kíváncsi lennék. Ami a legkevésbé valószínű, az az a verzió, hogy a kép 1906 és 1912 között, ismeretlen körülmények között megsérült és a javítás során kellett változtatásokat eszközölni rajta. Ezt egyáltalán nem tartom valószínűnek. A többi csak merő találgatás lehet. A kép ekkor Szoba belseje címen került közlésre.

lazar_1912_1.JPG

lazar_1912_2.JPG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Nemzeti Szalon 1912-ben kiadott, Almanachnak nevezett adatgyűjteményében, az intézmény fennállása óta eladott képek vásárlók szerinti lebontásában, a Fehér szoba szintén dr. Jánossy Béla gyűjteményének részeként szerepel. Érdekes ellentmondás, hogy Jánossy Nemzeti Szalonos vásárlását az Almanach 1901-re teszi, ami három évvel előzi meg a kép ismert születési idejét. Ráadásul a Nemzeti Szalon 1901-ben rendezett kiállításain nem szerepelt ilyen kép Iványitól, tehát megvásárolni sem lehetett ekkor. Ide tartozik az is, hogy dr. Lázár Béla 1905-ben indította Modern Művészet című lapját, melynek első számában (1905. október) Jánossy Béla műgyűjteményéről írt terjedelmes cikket: Lázár Béla: Magángyűjtemények. Jánossy Béla dr. gyűjteménye, Modern Művészet, 1905. október, 33-38. Ebben az írásban Lázár ugyan foglalkozott a Jánossy-gyűjteményben lévő Grünwald-képekkel, de a Fehér szoba itt még nem szerepelhetett, mivel azt csak pár hónappal később, 1906 kora tavaszán vásárolhatta meg a gyűjtő, Iványi gyűjteményes kiállításáról, 1500 koronáért. 

lazar_1905_oktober_1.JPG

lazar_1905_oktober_2.JPG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

lazar_1905_oktober_3.JPG

Jánossy Béla 1912 júniusában, tragikus körülmények között elhunyt.

gyujto_1912_1.JPG

gyujto_1912_2.JPG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hagyatéka a Művészház 1913. szeptemberi Zsűrimentes kiállításával együtt került eladásra, melyen viszont a Fehér szoba nem szerepelt.

muveszhaz_1913_1.JPG

muveszhaz_1913_2.JPG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

muveszhaz_1913_3.JPG

Adalékként megemlíthető, hogy három évvel korábban, a Művészház 1910 tavaszi Nemzetközi Impresszionista Kiállításán is be lett mutatva Jánossy-gyűjteményéből Iványitól egy Tavaszi délelőtt című kép, melyet sajnos a katalógusban nem reprodukáltak, de lehetséges, hogy azonos volt a Fehér szobával, csak ekkor más címen futott.

muveszhaz_1910_1.JPG

muveszhaz_1910_2.JPG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A történet következő fejezete az eddigieknél kilenc évvel később, 1921-ben íródott. Lázár Béla ekkor külön kötetben foglalta össze gondolatait Iványi művészetéről: Lázár Béla: Iványi-Grünwald Béla, Az Ernst Múzeum Művészkönyvei II. Budapest, 1921. Itt szó szerint megismételve 1912-es szavait: "Ebbe a csoportba számíthatjuk fehér interieurjét, amelynek ablakrészlete, a fehér tüllön beszűrődő fénnyel, a legkiválóbb alkotásai közé tartozik." A képet ebben a kötetében is reprodukálta, de tulajdonost már nem nevezett meg, sem a kötet végén található képjegyzékben, sem pedig a festmény reprodukciója alatt. A mű ekkor Ablaknál címen szerepelt. Érthetetlen, hogy Lázár Bélának miért nem volt fontos a festmény eredeti címe, miért illette azt minden alkalommal eltérő elnevezésekkel?

lazar_1921_1.JPG

lazar_1921_2.JPG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az 1920-as évek legjelentősebb hazai művészeti folyóirata a Majovszky Pál szerkesztésében megjelent Magyar Művészet volt. A lap 1926-ban Kellner Adolf úr tulajdonaként reprodukálta a képet, ezúttal 1903-ra datálva és az eredetihez majdnem pontosan visszakanyarodva, A fehér szoba címen.

mm_1926_1.JPG

mm_1926_2.JPG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Kellner Adolf gyűjtőről Herman Lipót festőművész, önéletrajzi ihletésű anekdota gyűjteményében így emlékezett: "Kellner Adolf bácsi, egyszerű, kedves ember, fakitermelő, talán földbirtokos vagy bérlő (pontos adatokat nem igen tudtunk barátaink foglalkozásáról). Igazi lelkes mecénása mindnyájunknak. Sok szép képet vásárolt, volt egy elég jó Munkácsyja, Grünwald 'Fehér szobá'-ja, Ferenczyje, Fényese, Mannheimere, talán Szinyeije is. Jóban volt Nemes Marcellel. Gyakran adott neki kölcsön pénzt is bevásárlásaira. Egyszer vállalta Iványi-Grünwald zilált anyagi viszonyainak a rendbehozását is, előteremtett vagy tizenötezer koronát, de sok vesződséggel tudta csak visszakapni a pénzét." Herman Lipót: A művészasztal, Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1958, 125. Két évvel korábban a nagybányai művésztelep egyik alapító mestere, Réti István cikksorozatot írt a Nyugatban. Az Iványiról szóló fejezetben szintén Kellner Adolf tulajdonaként említette a Fehér szobát. Réti István: Nagybányai művészek IV. Grünwald-(Iványi) Béla, Nyugat, 1924/12, 54-64. "Ugyanilyen csöndes, derült ünnepei a világnak a Műteremkert (1902) s a Ruhaszárítás több változata, mely utóbbinak az 1903 nyarán készült példánya színben a legfölfokozottabb. Aztán a tőkési Nyíres (1903 és 1904) és a Lugas képviselik még kiválóbban e korszak festői és hangulati sajátságait. Ez időből való téli tájképei is a nyugodt befejezettség magaslatán állanak, hogy csak példaképpen említsem az egykori Jánossy-gyűjteményben volt Havas szénaboglyák-at. Ugyanekkortájt festi legszebb napos interieurjét, a Fehér szobát (Kellner Adolf gyűjteményében). Mindezen művek s még egy sereg hasonló a nemesen érett nagybányai naturalizmus, a természettől inspirált festői vágy szülöttei." A rendelkezésre álló adatok alapján a festmény Kellner Adolf gyűjteményébe, valamikor 1912 és 1924 között kerülhetett. Pontosabb dátum egyelőre nem ismert.

A festmény legközelebb 1930 végén, az Ernst Múzeum 45. aukcióján bukkant fel. Az árverési katalógus címlapja szerint ekkor "Gróf Zichy Béla hagyatékából, valamint főúri és más magánbirtokból származó festmények, műtárgyak és bútorok" kerültek kalapács alá. A festmény Ablaknál címen került árverésre és repordukálták is az azt kísérő katalógusban. Az Ernst Múzeum Aukciói XLV. Budapest, 1930. november-december (kat. 182/a. Ablaknál, jelezve: Grünwald B. vászon, 108 x 85 cm, repr. XXI. tábla.) Mint az a katalógusból is kiderül, ekkor nem kizárólag gróf Zichy Béla hagyatékából származó műveket, de ezzel együtt egyéb ingóságokat is árvereztek. Iványi műve sosem volt gróf Zichy Béla tulajdonában, az Kellner Adolf gyűjteményéből, annak (egyelőre pontos dátummal nem jelölhető) halála után került árverésre az Ernst Múzeumban.

ernst_1930_1.JPG

ernst_1930_2.JPG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ernst_1930_3.JPG

Ezt erősíti az a tény is, hogy a festmény a sorrendben következő, 46. árverésen is szerepelt 1931. áprilisában. Az Ernst Múzeum Aukciói XLVI. Két grófi hagyatékból, valamint főúri és más magánbirtokból származó festmények, műtárgyak és bútorok, Budapest, 1931. április (kat. 224. Ablaknál, jelezve: Grünwald B. vászon, 108 x 85 cm, repr. XXVI. tábla.) Ez azt is jelenti, hogy a mű 1930 decemberében nem talált új gazdára.

ernst_1931_1.JPG

ernst_1931_3.JPG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ernst_1931_2_1.JPG

Úgy tűnik, hogy a festményt 1931-ben sem vásárolta meg senki, mert egy évvel később, az Ernst Múzeum fennállásának XX. évfordulója alkalmából Ernst Lajos és Dr. Lázár Béla tiszteletére rendezett jubiláris kiállításon 3000 pengőért árulták, Nő az ablaknál címmel. Az Ernst Múzeum Kiállításai CXXXI. Budapest, 1932. május-június (kat. 32. Nő az ablaknál, 3000.-) A képet ebben a katalógusban nem reprodukálták.

ernst_1932_1.JPG

ernst_1932_2.JPG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 A mű 1932-es kiállításakor, vagy valamivel később kerülhetett Dr. Majovszky Pál gyűjteményébe. Genthon István művészettörténész 1935-ben kiadott kötetében: Genthon István: Az új magyar festőművészet története 1800-tól napjainkig, Budapest, Magyar Szemle Társaság, 1935, a képet mint a Majovszky-gyűjtemény részét említette: "Tájképek, figurális kompozíciók, megkapó alakos interieurök következtek. Izgatta a pleinair kérdése, de maguk a tárgyak mindenkor sokkal jobban érdekelték, mint optikai megjelenésük és atmoszférikus változataik. A fejlődés sodra, akarata ellenére, mégis az impresszionizmus felé vitte. Ablaknál c. képe (1904, Budapest, Majovszky Pál gyűjteménye), melyet még Nagybányán festett, oldott formaiságával az impresszionizmus közvetlen közelében áll." S bár Genthon a képet nem reprodukálta ekkor, de bizonyos, hogy a Fehér szobáról írt.

genthon_1935_1.JPG

genthon_1935_2.JPG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kép azonban a Majovszky-kollekcióban sem juthatott nyugovóra, mivel a kiváló tudós 1936-ban elhunyt. Hatalmas műgyűjteményét, melyben a festményeken és grafikákon kívül számos bútor, textil és egyéb dísztárgy volt, az Ernst Múzeum aukcionálta 1936. novemberében: Az Ernst Múzeum Aukciói LIV. Dr. Majovszky Pál és Breuer Gusztáv hagyatékai, valamint főúri és más magánbirtokból származó festmények, műtárgyak, szőnyegek és bútorok, Budapest, 1936. november. Ismét egy rejtély, hogy a Fehér szoba miért nem szerepelt ezen az aukción és hová került Majovszky halálát közvetlenül követően?

majovszky_1936.JPG

Réti István 1941-ben kezdett hozzá s nagybányai művésztelep történetét feldolgozó monográfiájához. A kötet először csak halála után, 1954-ben jelent meg nyomtatásban. Réti István: A nagybányai művésztelep, Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1954. A szerző Iványi festményét több helyen is megemlítette, a magyar festészet történetének szempontjából kulcsfontosságú kötetében: "Grünwald Béla ... tündöklő szépségű Fehér szobá-ja (1903)" (62.o.); "1904-ben festi ragyogó szépségű, napos interieurjét, a Fehér szobát, amely Kellner Adolf gyűjteményébe került később. ... Ebben a pár esztendőben (1902-1905) Grünwald műveit emlékezetből számon tartani szinte lehetetlen. A kiállítási katalógusok képcímei csak általánosságokat jeleznek, a visszaemlékezést az egyes képekre kevéssé igazítják útba. Ezen kívül nem is minden műve került kiállításra még a jobbakból sem. ... 1904 tavaszán a Műcsarnokban már ismét hét festménnyel szerepel, köztük egy tuniszi kép s a már szintén említett Szénaboglyák télen és Tavaszi kirándulás. 1904-1905 telén azonban már csak egy képet állít ki, a kivételes szépségű Fehér szobát." (218.o.). Réti tehát ugyanabban a kötetben egyszer 1903-ra, majd helyesen 1904-re tette a kép születését. Úgy tűnik, hogy Réti legutolsó információja szerint a festmény Kellner Adolf gyűjteményének része volt ekkor, tehát sem arról nem volt tudomása, hogy Kellner elhalálozott, sem pedig arról, hogy a kép ezt követően Majovszky Pál tulajdonába került. Sajnos így az sem tudható egyelőre, hogy 1936-ban kinél landolt a kép.

Iványi kiváló festménye ismét több mint két évtizedig, egyelőre ismeretlen helyen lappangott, majd 1963-ban bekerült a Bizományi Áruház Vállalat tavaszi aukciójára. Bizományi Áruház Vállalat 7. Művészeti Képaukciója, Budapest, 1963. május (kat. 46. Ablak előtt, olajfestmény, 84x110 cm, jelezve lent jobbra, 5000 forint). Bár az aukció katalógusában a képet nem reprodukálták, de az teljes bizonyossággal azonosítható a Fehér szoba című képpel.

Telepy Katalin művészettörténész (1914-2007), Telepy Károly festőművész oldalági leszármazottja, az 1970-es évek közepétől kezdte publikálni, Iványi-Grünwalddal kapcsolatos kutatási eredményeit. 1976-ban kismonográfiát, 1984-ben pedig nagyobb terjedelmű kötetet szentelt a művésznek, utóbbiban egy életműkatalógust is megalapozva. Telepy Katalin: Iványi-Grünwald, Budapest, Corvina Kiadó, 1976. és Telepy Katalin: Iványi-Grünwald Béla, Budapest, Képzőművészeti Kiadó, 1984. A korábbi kötetben a Fehér szoba reprodukcióját is közölte, igaz, a mű 1912 előtti, még érintetlen verzióját kopírozva. A képet dr. Kelemen István tulajdonaként határozta meg és általam ismeretlen okból 1901-re datálta. A művet a szövegben épp csak megemlítette ekkor, de három évvel későbbi, 1979-es tanulmányában: Telepy Katalin: Iványi-Grünwald Béla korai munkássága, valamint a Kecskemétre költözés okai és előzményei, Cumania, Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, VI. Kecskemét, 1979, 249-285. már több információt is közölt róla: "A természet áhítatos, tisztaszívű ábrázolója, ha alkalma nyílik a fénnyel való alakításra belső térben, akkor is remekművet hoz létre. 1904-ben festette a Fehér szobá-t, melyet Ablaknál, Interieur, Szoba belseje, Fehér interieur címeken folyóiratokban és a művészről szóló tanulmányokban, kritikákban is megtalálunk. Azonban mivel többször mérettel közlik és reprodukálják, így teljes bizonyossággal azonosítani lehetett, hogy az 1963. évi Aukción vásárolt kép az első megfogalmazás (39. kép). A téma változtatásokkal került később kiállításokra. A napfényes szobarészletben feleségét ábrázoló képet Réti 'kivételes szépségű'-nek ítélte." Telepy tehát ismét visszatért az mű eredeti címéhez, valamilyen, talán nyomós okból kifolyólag azt időben 1901-re tette és a tulajdonos váltásról is közelebbi információi voltak ekkor, mely szerint a képet dr. Kelemen István vásárolta meg a BÁV 1963-as, sorrendben 7. aukcióján. Telepy ekkor tartva magát jó szokásához, ismét a festmény eredeti, ebben a formában már régóta nem létező, 1912 előtti verzióját reprodukálta cikkében.

telepy_cumania_2.JPG

telepy_cumania_1.JPG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

telepy_cumania_3.JPG

Telepy Katalin 1984-ben adta ki Iványi-Grünwald azóta is legterjedelmesebb monográfiáját. A kötetet lezáró műtárgyjegyzékben a festmény eredeti címén, Fehér szobaként szerepel, címvariánsokkal és egy újabb tulajdonos névvel együtt. Telepy Katalin: Iványi-Grünwald Béla, Budapest, Képzőművészeti Kiadó, 1984, (kat. 75. Fehér szoba (Ablaknál; Intérieur; Szoba belseje; Fehér intérieur), 1904, o. v. 110 x 84 cm, jelzés lent jobbra: Grünwald Béla [sic! B.), Dr. Kelemen Csaba (Budapest) tulajdona. A kép fotókópiája ezúttal nem került közlésre a kötetben. Szintén ugyan ebben az évben rendezte meg Szatmári Gizella művészettörténész Iványi egyik legnagyobb szabású gyűjteményes tárlatát Siófokon: Iványi Grünwald Béla, A Dél-Balatoni Kulturális Központ és a Magyar Nemzeti Galéria közös kiállítása, Siófok, 1984. május – július (kat. 4. Fehér szoba, 1901, Dr. Kelemen Csaba tulajdona). A tárlat katalógusában Szatmári az addigi legalaposabb kiállítás- és irodalomjegyzékkel látta el a képet. S bár apró elírásként Kellner Adolf helyett Kohner Adolfot nevezte meg a kép 1926-os tulajdonosaként, de ettől eltekintve alapos munkáját csak dicséret illetheti.

Kieselbach Tamás 1999 decemberében, egyszer már aukcionálta a Fehér szobát. Ekkor lényegesen több információt fűzött a képhez mint most 2018-ban. A két évtizeddel korábbi katalógusból lehet tudni – hogy honnan, mi a forrása, azt sajnos nem ­–, miszerint "1943-ban Szolnokon, Boldizsár István vásárolja meg. 1963-ban pedig a Magyar Nemzeti Galéria védetté nyilvánította a festményt." Ha igaz Kieselbach információja, akkor Majovszky 1936-ban bekövetkezett halálát követően, Boldizsár István festőművész, egy ismeretlen személytől pár évvel később, 1943-ban megvásárolta a Fehér szobát. Talán tőle kerülhetett a mű két évtizeddel később a BÁV aktuális árverésére is. Ekkori felbukkanásakor a Magyar Nemzeti Galéria levédte, azaz jogszabályi erővel határon belül tartotta a nemzeti érdekűnek ítélt festményt. Erről az aukcióról vette meg a képet dr. Kelemen István 1963-ban. A festmény a következő 36 évet a Kelemen-család körében töltötte. 1999-ben a másfél millió forint kikiáltással indított képet pont a duplájáért ütötték le. Ekkori, új tulajdonosa ismeretlen.

Szabó László művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria egykori osztályvezetője, majd a Kogart kommunikációs igazgatója 2007-ben a Corvina Kiadónál jelentette meg, Iványi-Grünwald művészetét bemutató, nagyalakú, ismeretterjesztő képeskönyvét. A kötet többek között a Fehér szoba nagyméretű, színes fotómásolatával reprezentálja Iványi-Grünwald századfordulós művészetét. A kötetben a kép eddigi legmeglepőbb, erős bizonytalanságot sugalló, 1900 körüli datálása olvasható, mely az eddigi adatok ismeretében, meglehetősen pongyola megközelítésnek tűnik, valamint olyan hibás címvariánsok is feltűnnek itt, melyeket a szerző ellenőrzés nélkül vett át Telepy, fentebb idézett 1979-es cikkéből és 1984-es monográfiájából.

szabo_2007_1.JPG

szabo_2007_2.JPG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Végül, de a kép szempontjából biztosan nem utolsó sorban, a Fehér szoba most, 2018-ban ismét felbukkant Kieselbach Tamás aukciósházában. Adatainak a következőképp kellett volna szerepelnie e legfrissebb megjelenés alkalmával:

Iványi-Grünwald Béla (1867-1940) 

Fehér szoba, 1904, Nagybánya, (átfestve 1906 és 1912 között)

109 x 85,5 cm, olaj, vászon, jelezve lent jobbra: Grünwald B.

Címvariánsok: Fehér szoba 1904; Szoba belseje 1912; Ablaknál 1921; A fehér szoba 1926; Nő az ablaknál 1932; Ablak előtt 1963.

Származás: Dr. Jánossy Béla; Kellner Adolf; Dr. Majovszky Pál; Boldizsár István; Dr. Kelemen István; Dr. Kelemen Csaba

Kiállítva:

* Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, Téli kiállítás, Budapest, Műcsarnok, 1904-1905, (kat. 13. Fehér szoba, olajfestmény, eladó)

* Grünwald Iványi Béla gyűjteményes kiállítása, Budapest, Nemzeti Szalon, 1906. február-március (kat. 40. Fehér szoba, olajfestmény, 1500 Korona)

* Az Ernst Múzeum Kiállításai CXXXI. Az Ernst Múzeum fennállásának XX. évfordulója alkalmából Ernst Lajos és Dr. Lázár Béla tiszteletére rendezett jubiláris kiállítás, Budapest, 1932. május-június (kat. 32. Nő az ablaknál, 3000 Pengő)

* Iványi Grünwald Béla, A Dél-Balatoni Kulturális Központ és a Magyar Nemzeti Galéria közös kiállítása, Siófok, 1984. május – július (kat. 4. Fehér szoba, 1901, Dr. Kelemen Csaba tulajdona)

Aukcionálva:

* Az Ernst Múzeum Aukciói XLV. Budapest, 1930. november-december (kat. 182/a. Ablaknál, jelezve: Grünwald B. vászon, 108 x 85 cm, repr. XXI. Tábla.)

* Az Ernst Múzeum Aukciói XLVI. Két grófi hagyatékból, valamint főúri és más magánbirtokból származó festmények, műtárgyak és bútorok, Budapest, 1931. április (kat. 224. Ablaknál, jelezve: Grünwald B. vászon, 108 x 85 cm, repr. XXVI. Tábla.)

* Bizományi Áruház Vállalat 7. Művészeti Képaukciója, Budapest, 1963. május (kat. 46. Ablak előtt, olajfestmény, 84x110 cm, jelezve lent jobbra, 5000.-)

* Kieselbach Galéria és Aukciósház 9. Téli képaukció, Budapest, 1999. december (kat. 67. Fehér szoba)

Reprodukálva:

* Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, Téli kiállítás, Budapest, Műcsarnok, 1904-1905, o.n.

* Malonyay Dezső: A fiatalok, Budapest, Lampel R. Könyvkereskedése, 1906, 88.

* Grünwald Iványi Béla gyűjteményes kiállítása, kiáll. kat. Budapest, Nemzeti Szalon, 1906, 13.

* Lázár Béla: Tizenhárom magyar festő, Budapest, Singer és Wolfner kiadása, 1912, 80-81.

* Lázár Béla: Iványi-Grünwald Béla, Az Ernst Múzeum Művészkönyvei II. Budapest, 1921, II. képes tábla.

* Magyar Művészet, 1926, 375.

* Telepy Katalin: Iványi-Grünwald, Budapest, Corvina Kiadó, 1976, (17. kép.)

* Telepy Katalin: Iványi-Grünwald Béla korai munkássága, valamint a Kecskemétre költözés okai és előzményei, Cumania, Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, VI. Kecskemét, 1979, (39. kép. Fehér szoba)

* Szabó László: Iványi-Grünwald, Budapest, Corvina Kiadó, 2007, (11. kép.)

Irodalomban említve:

* N. n. [Hamvay Ödön ?]: Grünwald-Iványi kiállítás, Művészi Ipar, 1906/3, 47.

* Lázár Béla: Tizenhárom magyar festő, Budapest, Singer és Wolfner kiadása, 1912, 84.

* Almanach (Képzőművészeti Lexikon), szerk. Déry Béla, Bányász László, Margitay Ernő, Budapest, Nemzeti Szalon kiadása, 1912, 271.

* Lázár Béla: Iványi-Grünwald Béla, Az Ernst Múzeum Művészkönyvei II. Budapest, 1921, 9.

* Réti István: Nagybányai művészek IV. Grünwald-(Iványi) Béla, Nyugat, 1924/12, 54-64.

* Genthon István: Az új magyar festőművészet története 1800-tól napjainkig, Budapest, Magyar Szemle Társaság, 1935, 203.

* Réti István: A nagybányai művésztelep, Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1954, 62, 218.

* Herman Lipót: A művészasztal, Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1958, 125.

* Telepy Katalin: Iványi-Grünwald, Budapest, Corvina Kiadó, 1976, 12.

* Telepy Katalin: Iványi-Grünwald Béla korai munkássága, valamint a Kecskemétre költözés okai és előzményei, Cumania, Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, VI. Kecskemét, 1979, 249-285, (262).

* Süle Katalin: Iványi Grünwald Béla: Fehér szoba, In: Kieselbach Galéria és Aukciósház 9. Téli képaukció katalógusa, Budapest, 1999, 68-69.

Nos, hát ilyen izgalmas egy képpel kapcsolatos kutatás és ennyi eredménnyel járhat, ha valaki egy kicsit is komolyan veszi a feladatát. Nem ringatom magam abban a tévhitben, hogy mindent sikerült kiderítenem a képről. Rengeteg homályos folt maradt a Fehér szoba történetében, melyeket egy nálam alaposabb kutató, egyszer majd bizonnyal ki- és felderít. Mindenesetre egyelőre ez is több a semminél. További sikerekben gazdag és eredményes munkát kívánok a Kieselbach Galéria vezetőjének és alkalmazottjainak egyaránt.

Rum Attila

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://rumnaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr6714254799

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

futyi 2018.09.24. 03:18:48

Üdvözlöm a Szerzőt! Az Ujság 1912. jún. 20-i (146.) számában a 11. oldalon számol be Jánossy Béla öngyilkosságáról. A cikk a gyűjteményének darabjai között említ egy Fehér szoba című nagy vásznat, csakhogy Réti István műveként. Na, erre varrjunk gombot!
Egyébként hogy a terminus ante quemet egy hajszállal korábbra tolhassuk, Lázár Béla már a Magyar Nemzet 1904. nov. 20-i számában említi a fehér szobát.

RumNapló 2018.09.25. 00:13:55

@futyi: ez bizony érdekes, köszönöm a hozzászólást
süti beállítások módosítása