HTML

Blogomat azért hoztam létre, hogy tájékoztassak minden érdeklődőt a budapesti festményaukciók kínálatában felbukkanó, számomra különösen érdekes műtárgyakról. Teszem ezt azért, mert úgy gondolom, hogy mind a gyűjtőknek, mind pedig a művészettörténészeknek, valamint minden érdeklődőnek szolgálhatok alkalmanként érdekes vagy megfontolandó információval.

művészettörténeti, műkereskedelmi jellegű információk közlése az érdeklődők számára

Bejegyzések

Friss topikok

  • kovacs bela: Kedves Attila, reg nem volt uj bejegyzes, talan annak köszönhetöen, hogy az utobbi idöben aktiv m... (2022.12.14. 19:06) K-52 (aukciók, emberek, tehenek)
  • Sultánnagy: Kedves Rum Attila! Olvastam az ön ellen felhozott idézőjelben kifogásokat miszerint nincsen művész... (2019.12.27. 19:12) Diploma nélkül
  • annol: Üdvözlöm! Talán Tóth Gyula (Szatmárnémeti, 1891 - Szatmárnémeti, 1970) festette? A holnapi Báv au... (2019.05.13. 10:06) Amikor Albert Gleizes elcsúszott egy szappanon
  • RumNapló: @futyi: ez bizony érdekes, köszönöm a hozzászólást (2018.09.25. 00:13) A Fehér szoba vérmentes titkai
  • Rajna Balint: a 101-es tétel pedig Bognár Árpád Képcsarnokos meghívója 1965-ből a Dürer-terembe. Így jobban érth... (2018.05.12. 11:33) Elfogtam egy hirdetést

Címkék

Blogzárta után

2014.06.02. 23:38 RumNapló

 

Már volt szerencsém pár nappal ezelőtt foglalkozni a Virág Judit Galéria legutóbbi árverésén szerepelt egyik Berény csendélettel. A Szőlős csendélet címet viselő, 1928-ra datált képről van szó. Újra megnézve a művet és a katalógusban mellette közölt archív fotográfiát, feltűnt, hogy a két festmény nem azonos. Számos eltérés és alapos különbség van a színesben közölt festmény és az archív fotón közölt festmény között. Ezek az eltérések pedig semmiképpen sem írhatóak a régi bauhaus enteriőrt ábrázoló fotó, perspektíva torzító hatásának rovására. Ily módon B. G. úr a képhez írott tanulmányába tévesen állítja, hogy a Virágéknál most aukcionált kép ott volt a Képzőművészek Új Társaságának 1929-es kiállításán. Az 1929-es KUT katalógusban valóban szerepel Berény Szőlős csendéletének egyik példánya, éppen az, amely a most közölt archív fotón is megjelenik. E két, egyébként fekete-fehérben reprodukált kép közül azonban egyik sem azonosítható a Virágéknál nemrég árverezett képpel. Így azután számomra már az is kérdéssé vált, hogy Berény vajon mikor festette a most aukcionált képet, és ennek a replikának vajon van-e valami nyoma a művészettörténeti szakirodalomban? Vagy ha a képek mégis azonosak, akkor ki és mikor festette át olyan mértékben, hogy felületes szemlélő számára is rögtön nyilvánvalóvá válnak a különbségek? Egy pici odafigyeléssel meglehetősen könnyen elkerülhetőek lennének ezek a kellemetlen és hitelrontó hibák.

berény 1929.JPG

berény 1929 és valamikor.JPG

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://rumnaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr616261603

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gergely Barki 2014.06.06. 10:32:18

Nem szeretek és nem is szoktam blogokhoz hozzászólni, de a szóban forgó Berény kép védelmében most kénytelen vagyok.
Bár R. A. úr azzal vádol, hogy én jártam el felületesen a képet illetően, a helyzet éppen fordított. Ha a szóban forgó Berény csendéletet jelenlegi állapotában közelről szemügyre vesszük, egyértelműen kiderül, hogy ugyanaz a festmény került most aukcióra, amelyeket a fekete-fehér fotók is megörökítettek, azzal a különbséggel, hogy a festő később némileg módosított a kompozíción, azaz egy – egyébként nem túl jelentős – részét átfestette. Az átfestés nyomai szabad szemmel is tisztán kivehetők és az átfestés alatt remekül látszik a korábbi (a ff fotókon rögzített) kompozíció körvonala is. Tanulmányomban az átfestés tényéről az első aukcionáló cég kérésére nem tettem említést. Ergo R. A. téved: a most aukcióra került Berény csendélet nem replika, hanem egy kis részén átfestett mű. "Egy pici odafigyeléssel meglehetősen könnyen elkerülhetőek lennének ezek a kellemetlen és hitelrontó hibák."- hogy R. A. urat idézzem. Ebben az esetben (is) rá vonatkozik elsősorban ez a felhívás.

Teddy Snow 2014.06.10. 16:44:20

Rendszeresen járok aukciós kiállításokra, és általában az árverésen is részt veszek, ha lehetőségem van rá. Sőt, engedve ez egy-egy szép alkotás fűtötte szerzési vágynak, lehetőségeimhez mérten licitálni is szoktam. Úgy gondolom, hogy a vevők többsége - beleértve magamat is - nem rendelkezik magas fokú művészettörténeti ismeretekkel, így hát az aukciós háznak kiemelkedő felelőssége van a műtárgyhoz kapcsolódó információk közvetítésében. Különösen magas áron értékesített alkotás esetében pedig ez hatványozottan igaz. Ha csak egyszerű adás-vétel tárgyaként tekintem a festményt, akkor is az a véleményem, hogy ilyen összegért cserébe félinformációval ellátva új tulajdonosához bocsátani azt, nem elegáns dolog.
És akkor minden szubjektív szemponttól mentesen, kizárólag összegszerűen tekintettem a dologra. Ha valaki egy családi ház árát műtárgyra költi, akkor engedtessék meg neki, hogy pénzéért cserébe korrekt, a festmény előéletét minél részletesebben feltáró információkat kapjon.
Az egyébként érdekelne, hogy mi bizonyítja, hogy az átfestés a művész saját keze munkája?

RumNapló 2014.06.10. 17:17:02

@Teddy Snow: Üdvözlöm! Teljes mértékben egyetértek a hozzászólással. Az aukciós házaknak egyébként nem csupán kötelességük lenne az általuk aukcionált műtárgyakkal kapcsolatos összes információt a beadó és a potenciális vevők rendelkezésére bocsátani, de ez lenne az elsőrendű érdekük is, ha hosszú távon gondolkodnának. Nagyfokú bizalom növelő tényező lenne, ha a közvetítésükre bízott műtárgyakat rendesen megkutattatnák a szakemberekkel, így a beadó is lehető legoptimálisabb árat kapná az általa beadott műtárgyért és a vevő is biztos lehetne, hogy nem zsákbamacskát vásárolt.
Arra a kérdésére, hogy mi bizonyítja, hogy az átfestés a művész saját keze munkája, csak a széttárt kezek gesztusával tudok válaszolni. Ha nincs archív és a művészhez köthető hiteles fotográfia a mű átfestett állapotáról is, akkor a válaszom az, hogy semmi és senki sem tudja hitelesen bizonyítani a saját kezűséget. Üdvözlettel: Rum Attila
süti beállítások módosítása