RumNapló

Márffy und Márffy

Márffy Ödön: Hajó a csatornán, vászon, olaj, 52,5 x 70 cm, jelzés lent balra: Márffy – Megjelent: Mű-Terem Galéria 2. tavaszi árverés, 1999. április (kat. 106.) Rockenbauer-féle Márffy-életműkatalógus szám: 5.9.6.1.

Márffy Ödön: Lac d’Amour, 1905 vagy 1906, karton, olaj, 47,5 x 61 cm, jelzés lent jobbra: Márffy – Megjelent: Virág Judit Galéria és Aukciósház, 28. tavaszi aukció, 2008. május (kat. 92.)

Félreértés ne essék, a legtávolabbról sem állítom a képek párosításával azt, hogy bármelyik is hamisítvány. Ellenben bátran kijelentem, hogy az a kísérteties hasonlóság, mely fennáll e képek esetében, egyáltalán nem jellemző Márffy Ödön művészi gyakorlatára. Rockenbauer Zoltán Márffy-monográfiájának életműkatalógusa 1199, azaz egyezeregyszázkilencvenkilenc művet sorol fel. Ebből 5, azaz öt darab hasonló egyezés található. Először a „Csipkés szélű fémtálca” nevezetű műcsoportból [Megjegyzem: elég vicces és nem mellesleg abszolút művészettörténészi amatőrizmust tükröz az életműkatalógus ilyetén felosztása] az 1.2.8.1.1. kódszámú Barackok, ill. Őszibarackok, 1930, valamint az 1.2.8.1.2. Tálcán barackok, körte. című festmények. [Zárójelben megjegyezve, a két külön számon felvett műtárgy feltehetően azonos, a közölt fotók csupán ugyanannak a festménynek az előző és később átfestett változatait mutatják]. Ilyen a 2.8.2.5.1.1. kódszámú [megőrülök ettől a beosztástól!!] Anya és gyermeke, mely Rockenbauer bejegyzése szerint is feltehetően azonos, csak átfestett változata a 2.8.2.5.1.2. számú Gyermekét tápláló anya című képnek. Ilyen a 4.5.4.2.1. számon nyilvántartott Tavaszi reggel a teraszon, mely a szerző szerint is azonos a 4.5.4.2.2. számú képpel. [Számomra megfejthetetlen rejtély, hogyha a két kép Rockenbauer szerint is azonos, akkor vajon miért adott nekik külön számot katalógusában?] Pontosan ugyanez a helyzet a 4.5.4.3.1. Teraszon és a 4.5.4.3.2. azonos című című képpel is. Végül itt vannak még a 4.7.3.2.1. és a 4.7.3.2.2. Három lovas címen futó festmények, melyekről a reprodukált fotók valószínűleg szintén ugyanannak a műnek különböző állapotait mutatják.

Ebből az öt példából tehát egyik kompozíció esetében sem biztos, hogy két példányban létezne. Inkább az a feltételezhető helyes verzió, hogy a festmények különböző állapotáról állnak a monográfus rendelkezésére fotók. Erre a saját praxisomból is számos példát ismerek. Bernáth Aurél esetében tudomásom van olyan festményről is, melynek három különböző állapotát is dokumentálja korabeli fotográfia. Olyat viszont, amely az átfestés előtti és átfestés utáni állapotot is felfedi, legalább harmincat tudok mutatni a Bernáth-életműből. Úgy tűnik, hogy ismét a művészek „önhamisítás”-ának témájánál tartunk, melyet már érintettem korábbi blogbejegyzéseimben is. Rendkívül szerteágazó és érdekessége okán figyelemkeltő téma ez, mely nem kicsit nehezíti meg a művészettörténészek amúgy sem könnyű dolgát. Ha nem áll rendelkezésünkre korabeli fotográfia egy mű korábbi állapotáról, talán sosem derül ki, hogy az egykor reprodukált, ünnepelt, esetleg díjat is nyert mű, vagy részleteiben eltérő, vagy teljesen átfestett kép alatt rejtőzik, amíg világ a világ.

Visszatérve Márffyra és a két példányban létező Hajó a csatornán-ra, Rockenbauer a következőket írja a később felbukkant darabhoz írott tanulmányában: „Márffy életművében – szemben például Csók Istvánéval – felettébb ritka a replika, azaz egy témának többé-kevésbé azonos módon való, többszöri megfestése.” Igen, olyan ritka, hogy talán nincs is! Ezek után már igazán kíváncsi vagyok, hogy Márffy miért vállalkozott a remek kompozíció számára is kirívó megismétlésére? Talán egyszer erre is fény derül egy korai leveléből, vagy egyéb kordokumentumból.